Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

XOTA E ÐÒ AKPÀ Ɔ JÍ É | ETƐWU MǏ KA ÐÓ NA NƆ ÐƆ NUGBǑ?

Nugbǒɖiɖɔ ko Cá Wɛ À?

Nugbǒɖiɖɔ ko Cá Wɛ À?

Hitoshi nɔ w’azɔ̌ ɖò azɔ̌xɔsa akwɛlínlɛ́n tɔn ɖò azɔ̌xwé e nɔ ba azɔ̌ nú mɛ é ɖé ɖò Japon. Hwenu e é ɖò akwɛzinzan ɖé lɛ́n xá gǎn tɔn wɛ é ɔ, gǎn ɔ ɖɔ n’i ɖɔ akɔ́nwunta e ma sɔgbe ǎ é ɖó nukún wɛ emi ɖè ɖò así tɔn. Hitoshi tinmɛ ɖɔ ayixa emitɔn kún na yí gbè bonu emi na wà azɔ̌ e na byɔ nugbǒmaɖɔ é ó. É sín enɛ wu bɔ gǎn ɔ gblɔ́n adǎn n’i ɖɔ emi na nya ɛ sín azɔ̌mɛ, bɔ ɖò gudo mɛ ɔ, azɔ̌ gblé dó è nugbǒ.

Ðò sun e bɔ d’ewu lɛ é mɛ ɔ, awakanmɛ wá kú Hitoshi bǐ dó azɔ̌ e é na wà é biba wu. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, hwenu e Hitoshi ɖò azɔ̌ ba wɛ gbè ɖokpo bɔ è ɖò nǔ kanbyɔ ɛ wɛ é ɔ, é ɖɔ ɖɔ emi kún sixu wà azɔ̌ e nugbǒmaɖɔ na ɖ’emɛ é ó. Mɛ e ɖò nǔ kanbyɔ ɛ wɛ é ɖɔ n’i ɖɔ: “Linlin towe lɛ bú dò mɛ!” Hɛnnumɔ Hitoshi tɔn lɛ kpo xɔ́ntɔn tɔn lɛ kpo dó wusyɛn lanmɛ n’i ɖɔ é ni zunfan kú e é kudeji ɖɔ emi na nɔ ɖɔ nugbǒ é, é ɖò mɔ̌ có, é wá jɛ nǔxokpɔ́n jí kpɛɖé kpɛɖé. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, é ɖɔ: “Un nɔ wá kanbyɔ nyiɖée ɖɔ gbejininɔ nú nùɖiɖi ce ka nyí nǔ ɖagbe à jí.”

Nǔ nyanya enɛ e xá Hitoshi é nɔ flín mǐ ɖɔ nugbǒɖiɖɔ kún nɔ xɔ akwɛ ɖò mɛ bǐ nukúnmɛ ó. Nú è na ɖɔ xó jɔ xó ɔ, mɛɖé lɛ tlɛ sixu kpɔ́n nugbǒɖiɖɔ dó mɔ agban kpinkpɛn ɖé na, ɖò taji ɔ, ɖò ajɔ̌tɔ́ lɛ tɛntin. Nawe ɖé nɔ wà agbazazɔ́ bo nɔ nɔ Afrique du Sud bo ɖɔ: “Gbɛtɔ́ nugbǒmaɖɔtɔ́ lɛ wɛ lɛlɛ̌ dó mì, bɔ hweɖelɛnu ɔ, cɔcɔ e ye nɔ dó nú mɛ bonu è na wà nǔ ye ɖɔhun é nɔ syɛn tawun.”

Nugbǒmaɖɔ sín alɔkpa e gbakpé tawun ɖò égbé lɛ é ɖokpo wɛ nyí adingban ɖiɖó. Xwè ɖé lɛ ɖíe wá yì ɔ, Robert S. Feldman e nyí dotóo bo nɔ kplɔ́n walɔ gbɛtɔ́ tɔn ɖò Kplɔnyiji-Alavɔxwé Massachusetts Amherst tɔn é ba dò nú nǔ, bo ɖɔ ɖɔ enyi è sɔ́ mɛxo 100 ɖó te ɔ, mɛ 60 nɔ ɖ’emɛ bɔ cobonu ye na ɖɔ xó ɖó kpɔ́ xá mɛ nú cɛju wǒ ɔ, é hwe bǐ ɔ, ye nɔ ko ɖó adingban ɖokpo. “Nǔ enɛ e mǐ mɔ é kpaca mǐ tawun,” wɛ Feldman ɖɔ. “Mǐ ɖó nukún ɖɔ adingban ɖiɖó na gbakpé ɖò gbɛzinzan ayihɔngbe ayihɔngbe tɔn mɛ lɛ tɔn mɛ mɔ̌ ǎ.” É blawu ɖɔ enyi è ɖó adingban nú mɛ gègě ɔ, é nɔ vɛ́ nú ye, có mɛ gègě ka nɔ ɖó adingban.

Etɛwu adingban ɖiɖó, ajojija kpo nugbǒmaɖɔ alɔkpa alɔkpa ɖevo lɛ kpo ka gbakpé sɔmɔ̌ ɖò égbé? Etɛ mɛ nugbǒmaɖɔ ka nɔ tɔ́n kɔ dó? Bɔ ee lɛ́ ɖò taji hú enɛ lɛ é wɛ nyí ɖɔ, nɛ̌ mǐ ka sixu nyì alɔ nú walɔ nugbǒmaɖɔ tɔn enɛ lɛ gbɔn?