Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Biblia Lɛ Kɛɔ Yɛ Gbonyoshãa He?

Mɛni Biblia Lɛ Kɛɔ Yɛ Gbonyoshãa He?

Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

 Biblia lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ pɔtɛɛ ko hãko yɛ gbonyoshãa he. Famɔ ko bɛ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ akɛ kɛ́ mɔ ko gbo lɛ, afu lɛ loo ashã lɛ.

 Biblia lɛ wie Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi komɛi ni fu amɛwekumɛi ni gboi lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Abraham ŋa Sara gbo lɛ, ebɔ mɔdɛŋ etao fuuhe ehã lɛ.—1 Mose 23:2-20; 49:29-32.

 Biblia lɛ tsĩ anɔkwafoi komɛi ni shã amɛgbohii lɛ atã. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni agbe Israel Maŋtsɛ Saul kɛ ebihii lɛ ateŋ mɛi etɛ yɛ ta mli ni amɛgbohii lɛ ka henyɛlɔi lɛ amaŋ lɛ nɔ lɛ, henyɛlɔi lɛ fee amɛgbohii lɛ nibii ni ehiii. Be ni Israel tawulɔi kãkãlɔi komɛi ni yeɔ anɔkwa lɛ nu sane nɛɛ he lɛ, amɛtee amɛyajie Saul kɛ ebihii lɛ agbohii lɛ, amɛbashã gbohii lɛ, ni amɛfu wui lɛ. (1 Samuel 31:8-13) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ naagba ko kwraa bɛ nɔ ni amɛfee nɛɛ he.—2 Samuel 2:4-6.

Susumɔi ni ejaaa ni ahiɛ yɛ gbonyoshãa he

 Susumɔ ni ejaaa: Kɛ́ ashã gbonyo ko lɛ, etsɔɔ akɛ abuuu lɛ.

 Anɔkwa sane: Biblia lɛ kɛɛ kɛ́ mɔ ko gbo lɛ, ekuɔ esɛɛ kɛyaa sũ mli, no ji akɛ kɛ́ gbonyo fite lɛ etsɔɔ sũ ekoŋŋ. (1 Mose 3:19) Kɛ́ ashã gbonyo lɛ etsɔɔ lamulu ni no hãa etsɔɔ sũ oya.

 Susumɔ ni ejaaa: Yɛ Biblia beiaŋ lɛ, mɛi ni Nyɔŋmɔ náaa amɛhe miishɛɛ lɛ pɛ agbohii ashã.

 Anɔkwa sane: Mɛi ni yeee anɔkwa ni ashã amɛgbohii lɛ ateŋ mɛi komɛi ji Akan kɛ eweku lɛ. (Yoshua 7:25) Kɛ̃lɛ, enɛ jeee nɔ ko ni afɔɔ feemɔ. (5 Mose 21:22, 23) Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, ashã anɔkwafoi komɛi agbohii, amɛteŋ mɔ kome ji Maŋtsɛ Saul bi Yonatan.

 Susumɔ ni ejaaa: Kɛ́ ashã gbonyo ko lɛ, Nyɔŋmɔ nyɛŋ atee lɛ shi.

 Anɔkwa sane: Kɛ́ mɔ ko gbo ni afu lɛ jio, ashã lɛ jio, egbo yɛ ŋshɔ mli jio, kooloo ko ye lɛ jio lɛ, Nyɔŋmɔ baanyɛ atee lɛ shi. (Kpojiemɔ 20:13) Ewaaa kɛhã Nyɔŋmɔ Ofe lɛ akɛ ebaabɔ mɔ lɛ ekoŋŋ.—1 Korintobii 15:35, 38.