Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Ji Yerusalem Hee Lɛ?

Mɛni Ji Yerusalem Hee Lɛ?

Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

 Wiemɔ “Yerusalem Hee” lɛ, jeɔ kpo shii enyɔ yɛ Biblia lɛ mli, ni eji mfonirifeemɔŋ maŋ ni damɔ shi kɛhã Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni baaya ŋwɛi ni kɛ lɛ baaye nɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ. (Kpojiemɔ 3:12; 21:2) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, abaanyɛ atsɛ kuu nɛɛ akɛ Kristo ayemforo hu.

Nibii ni baawa wɔ ni wɔna nɔ ni Yerusalem Hee lɛ damɔ shi kɛhã

  1.   Yerusalem Hee lɛ yɛ ŋwɛi. Be fɛɛ be ni Biblia lɛ baatsĩ Yerusalem Hee lɛ tã lɛ, awieɔ akɛ eekpeleke shi kɛmiijɛ ŋwɛi, ni ŋwɛibɔfoi miibu egbói lɛ anaa yɛ jɛmɛ. (Kpojiemɔ 3:12; 21:2, 10, 12) Agbɛnɛ hu, maŋ lɛ dalɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, ejeee maŋ ko ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ. Kɛ́ asusu lɛ efeɔ “stadioi, loo shitoi 12,000” kɛbɔle. a (Kpojiemɔ 21:16; Ga Biblia hee) No hewɔ lɛ, ekwɔlɛ baanyɛ afee kilomitai 560 (mailii 350), ekwɔlɛ yaa ŋwɛiniiaŋ tɔ̃ɔ.

  2.   Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ, ni ji Kristo ayemforo lɛ ni feɔ Yerusalem Hee lɛ. Atsɛɔ Yerusalem Hee lɛ akɛ “ayemforo lɛ, Gwantɛŋbi lɛ ŋa lɛ.” (Kpojiemɔ 21:9, 10) Yɛ mfonirifeemɔŋ sane nɛɛ mli lɛ, gwantɛŋbi lɛ damɔ shi kɛhã Yesu Kristo. (Yohane 1:29; Kpojiemɔ 5:12) “Gwantɛŋbi lɛ ŋa lɛ,” ni ji Kristo ayemforo lɛ damɔ shi kɛhã Kristofoi ni baayafata Yesu he yɛ ŋwɛi lɛ. Biblia lɛ kɛ wekukpaa ni yɔɔ Yesu kɛ Kristofoi nɛɛ ateŋ lɛ toɔ wu kɛ ŋa he. (2 Korintobii 11:2; Efesobii 5:23-25) Kɛfata he lɛ, aŋmala “Gwantɛŋbi lɛ bɔfoi 12 lɛ agbɛ́ii 12 lɛ” yɛ Yerusalem Hee lɛ faneshi tɛi lɛ anɔ. (Kpojiemɔ 21:14) Sane mlitsɔɔmɔ fitsofitso nɛɛ hãa wɔnaa nɔ ni Yerusalem Hee lɛ ji, ejaakɛ atswa Kristofoi ni yɔɔ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ “ama bɔfoi lɛ kɛ gbalɔi lɛ afaneshi lɛ nɔ.”—Efesobii 2:20.

  3.   Yerusalem Hee lɛ ji nɔyeli ko fã. Blema Yerusalem ji Israel maŋtiase, ni jɛmɛ ji he ni Maŋtsɛ David, ebi nuu Solomon, kɛ amɛseshibii lɛ “ta Yehowa maŋtsɛ sɛi lɛ nɔ” amɛye nɔ yɛ. (1 Kronika 29:23) No hewɔ lɛ, Yerusalem ni ji “maŋ krɔŋkrɔŋ lɛ,” damɔ shi kɛhã Nyɔŋmɔ nɔyeli ni yɔɔ David wekutɔkpaa lɛ mli lɛ. (Nehemia 11:1) Atsɛɔ Yerusalem Hee lɛ akɛ “maŋ krɔŋkrɔŋ” hu, ni mɛi ni feɔ maŋ krɔŋkrɔŋ nɛɛ ji mɛi ni baafata Yesu he yɛ ŋwɛi ‘kɛye shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ maŋtsɛmɛi’ lɛ.—Kpojiemɔ 5:9, 10; 21:2.

  4.   Yerusalem hee lɛ baahã adesai aná jɔɔmɔi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Awieɔ Yerusalem Hee lɛ he akɛ ejɛ “Nyɔŋmɔ ŋɔɔ yɛ ŋwɛi miikpeleke shi,” ni enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛtsuɔ nibii ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe nii. (Kpojiemɔ 21:2) Wiemɔ nɛɛ hãa wɔnaa akɛ, tsakpãa yɛ Yerusalem Hee lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ teŋ. Nyɔŋmɔ kɛ Maŋtsɛyeli nɛɛ tsuɔ nii koni afee nɔ ni esumɔɔ yɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ tamɔ bɔ ni afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.” (Mateo 6:10) Nyɔŋmɔ eto eyiŋ akɛ ebaajɔɔ adesai ni baahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ; naa jɔɔmɔi lɛ fioo komɛi:

    •   Ebaajie esha. “Wala nu faa” hoɔ kɛjɛɔ Yerusalem Hee lɛ mli, ni ehãa “wala tsei” ni “akɛtsaa jeŋmaji lɛ” nu. (Kpojiemɔ 22:1, 2) Tsamɔ ni abaatsa adesai yɛ mumɔŋ kɛ heloŋ fɛɛ nɛɛ baajie esha kɛya, ni ebaahã amɛná wala ni yeɔ emuu tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ to kɛjɛ shishijee lɛ.—Romabii 8:21.

    •   Wekukpaa kpakpa baahi Nyɔŋmɔ kɛ adesai ateŋ. Esha etsi adesai kɛje Nyɔŋmɔ he. (Yesaia 59:2) Kɛ́ ajie esha kɛje shihilɛ mli lɛ, ebaahã gbalɛ nɛɛ aba mli kɛmɔ shi: “Nyɔŋmɔ mama tsũ lɛ yɛ gbɔmɛi ateŋ, ni ekɛ amɛ baahi shi, ni amɛbaatsɔmɔ emaŋ. Ni Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ kɛ amɛ baahi shi.”—Kpojiemɔ 21:3.

    •   Ebaafo piŋmɔ kɛ gbele sɛɛ. Nyɔŋmɔ baatsɔ E-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ‘etsumɔ amɛhiŋmɛiiaŋ yaafonui fɛɛ, ni gbele bɛ dɔŋŋ, ni mɔ ko yeŋ awerɛho dɔŋŋ, ni mɔ ko woŋ yara ko hu dɔŋŋ, ni mɔ ko hu piŋŋ dɔŋŋ.’—Kpojiemɔ 21:4.

a Stadio ji susumɔnɔ ni Romabii kɛtsu nii, ni stadio kome feɔ mitai 185 (nanetalɔi 607).