Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ Mli Saji Otii

Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ Mli Saji Otii

BENI Israelbii lɛ shi Mizraim lɛ, abua amɛnaa afee amɛ maŋ. Kulɛ, amɛbaanyɛ amɛbote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ be kukuoo mli, shi amɛfeee nakai. Yɛ no najiaŋ lɛ, ehe bahia ni amɛkɛ nɔ ni miihe ashɛ afii 40 atsomlo yɛ “ŋã kpeteŋkpele ní nɔ yɔɔ gbeyei lɛ nɔ.” (5 Mose 8:15) Mɛni hewɔ? Yinɔsane ni aŋma yɛ Biblia mli wolo ni ji Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ mli lɛ tsɔɔ wɔ nɔ ni ba. Esa akɛ eha nɔ hewɔ ni ehe hiaa ni wɔbo Yehowa Nyɔŋmɔ toi ni wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ enajiaŋdamɔlɔi lɛ aná wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ.

Mose ŋma Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ yɛ ŋa lɛ nɔ kɛ Moab Ŋa lɛ nɔ, ni ewieɔ saji ni tee nɔ yɛ afii 38 kɛ nyɔji 9 mli lɛ ahe—kɛjɛ afi 1512 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 1473 D.Ŋ.B. (4 Mose 1:1; 5 Mose 1:3) Ajara sane lɛ mli awo fãi etɛ mli. Klɛŋklɛŋ fã lɛ wieɔ nibii ni tee nɔ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe. Nɔ ni ji enyɔ lɛ wieɔ nibii ni ba beni Israelbii lɛ tsomloɔ yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ ahe. Ni naagbee nɔ lɛ wieɔ nibii ni tee nɔ yɛ Moab Ŋa lɛ nɔ lɛ ahe. Beni okaneɔ sane nɛɛ lɛ, ekolɛ obaasumɔ ni osusu sanebimɔi nɛɛ ahe, ‘Mɛni nibii ni tee nɔ nɛɛ tsɔɔ mi? Ani shishitoo mlai yɛ wolo nɛɛ mli ni baanyɛ aye abua mi ŋmɛnɛ?’

YƐ SINAI GƆŊ LƐ NƆ

(4 Mose 1:1–10:10)

Mɛi akanemɔ ni tee nɔ shii enyɔ lɛ klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ tee nɔ beni Israelbii lɛ yɔɔ Sinai Gɔŋ lɛ shishi lolo lɛ. Hii ni eye kɛjɛ afii 20 kɛyaa lɛ ayibɔ ji 603,550, shi Levibii lɛ bɛ mli. Eka shi faŋŋ akɛ asraafoi anitsumɔ hewɔ akane mɛi lɛ. Ekolɛ maŋbii lɛ, ni yei, gbekɛbii, kɛ Levibii lɛ fata he lɛ ayibɔ baafee akpekpei etɛ kɛ sɛɛ.

Beni akane Israelbii lɛ agbe naa lɛ, akɛ famɔi ni kɔɔ bɔ ni esa akɛ amɛto srɛnɛɛ kɛnyiɛ, saji otii ni kɔɔ Levibii lɛ anitsumɔ kɛ sɔɔmɔ yɛ kpeebuu lɛ he, famɔi ni kɔɔ helatsɛmɛi ni ajieɔ kɛyaa nsara lɛ sɛɛ lɛ he, kɛ mlai ni kɔɔ awuŋayeli saji ahe, kɛ shi ni Nazirmɛi lɛ woɔ lɛ he lɛ ha amɛ. Saji ni kɔɔ afɔlei ni weku nukpai shã beni agbeleɔ afɔleshaa latɛ lɛ naa yɛ yitso 7 lɛ mli, ni yitso 9 lɛ wieɔ Hehoo lɛ yeli he. Akɛ famɔi hu ni kɔɔ nsara bɔɔ kɛ nsara fãa he lɛ ha maŋ lɛ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:1, 2—Mɛni ji “okadii lɛ” ni akutsei ni ajara amɛmli awo kui etɛ mli lɛ baadamɔ nɔ amɛbɔ nsara yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ? Biblia lɛ etsɔɔɔ bɔ ni okadii lɛ ji lɛ mli. Shi kɛlɛ, abuuu amɛ akɛ jamɔŋ okadii loo akɛ amɛhiɛ jamɔŋ shishinumɔ ko. Okadii lɛ tsu yiŋtoo titri ko he nii—koni eye ebua mɔ ko ni ena heni esa akɛ edamɔ yɛ nsara lɛ mli.

5:27—Mɛni ŋa gbalafitelɔ ‘shwuɔji ni aaashara’ lɛ tsɔɔ? Akɛ wiemɔ ‘shwuɔ’ lɛ tsu nii yɛ biɛ ni akɛdamɔ shi kɛha fɔmɔ nii. (1 Mose 46:26) Ákɛ ‘eeeshara’ lɛ tsɔɔ akɛ gbɔmɔtso fã nɛɛ baafite, ni ehaŋ anyɛ aŋɔ hɔ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

6:1-7. Esa akɛ Nazirmɛi lɛ atsi amɛhe kɛjɛ nibii ni akɛ wein fee kɛ dãa ni wa he, ni enɛ biɔ hekwamɔ. Esa akɛ amɛha amɛyitsɔi atsa kusuu—ni eji okadi ko ni tsɔɔ heshibaa kɛha Yehowa, tamɔ bɔ ni abiɔ ni yei aba amɛhe shi amɛha amɛwumɛi loo amɛtsɛmɛi lɛ. Esa akɛ Nazirmɛi lɛ ahiɛ hetsemɔ mli kɛtsɔ amɛhe ni amɛaatsi kɛjɛ gbohii, ní amɛwekumɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa lɛ anɔ̃ po fata he lɛ ahe. Tsuji ni ji be-fɛɛ sɔɔlɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ jieɔ he-kɛ-afɔleshaa mumɔ kpo kɛ́ ebi ni amɛkwa amɛhe ni amɛba amɛhe shi amɛha Yehowa kɛ egbɛjianɔtoo lɛ. Ekolɛ nitsumɔi ni ahaa amɛ lɛ ekomɛi baabi ni amɛshi kɛya maji ni jɛkɛ anɔ, ni ekolɛ ebaaha ewa po kɛha amɛ akɛ amɛaaya shia kɛha wekunyo ko ni bɛŋkɛ lɛ yara loo amɛyaŋ.

8:25, 26. Bɔni afee ni aná hii ni sa kɛha Levibii anitsumɔ lɛ, kɛ afii abɔ ni amɛye hu hewɔ lɛ, afã mɛi ni egbɔlɔ lɛ koni amɛkpa hetuu-kɛhamɔ nitsumɔ lɛ. Shi kɛlɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛhe aha kɛye abua Levibii krokomɛi. Eyɛ mli akɛ ajɔɔɔ he yɛ Maŋtsɛyeli jajelɔ ni mɔ ko ji lɛ mli ŋmɛnɛ moŋ, shi shishitoo mla ni yɔɔ mla nɛɛ mli lɛ tsɔɔ wɔ nikasemɔ ko ni he hiaa. Kɛ́ Kristofonyo ko nyɛɛɛ atsu sɔ̃i komɛi ahe nii yɛ gbɔlɛ hewɔ lɛ, ebaanyɛ ekɛ ehe awo sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fãi krokomɛi ni ebaanyɛ etsu lɛ amli.

AMƐFO SHI YƐ ŊA LƐ NƆ

(4 Mose 10:11–21:35)

Beni yɛ naagbee lɛ atatu lɛ wó ehe nɔ yɛ kpeebuu lɛ nɔ lɛ, Israelbii lɛ je gbɛfaa ko ni kɛ amɛ baaba Moab shia ŋa lɛ nɔ yɛ afii 38 kɛ nyɔŋ kome loo nyɔji enyɔ sɛɛ lɛ shishi. Ebaafee nɔ ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha bo akɛ oookadi gbɛ ni amɛtsɔ nɔ lɛ yɛ wolo bibioo ni ji ‘Kwɛmɔ Shikpɔŋ Kpakpa Lɛ’ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 9 lɛ.

Kɛ́ hooo kwraa lɛ amɛwie huhuuhu shii etɛ beni amɛnyiɛ gbɛ kɛyaa Kadesh ni yɔɔ Paran Ŋa lɛ nɔ lɛ. Afo klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ sɛɛ beni Yehowa ha la basha gbɔmɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi lɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, Israelbii lɛ bolɔ koni aha amɛ loo, ni Yehowa ha amɛ trakɔkɔ. Huhuuhu ni Miriam kɛ Aaron wie amɛshi Mose lɛ ha kpiti shwie Miriam yɛ be kukuoo mli.

Beni amɛbɔɔ nsara yɛ Kadesh lɛ, Mose tsu hii 12 koni amɛyakwɛ bɔ ni Shiwoo Shikpɔŋ lɛ shikamɔ yɔɔ. Amɛku amɛsɛɛ amɛba gbii 40 sɛɛ. Akɛni amɛhé amaniɛbɔɔ gbonyo ni saralɔi lɛ ateŋ mɛi nyɔŋma kɛba lɛ amɛye hewɔ lɛ, amɛtao ni amɛtswia Mose, Aaron, kɛ saralɔi anɔkwafoi ni ji Yoshua kɛ Kaleb lɛ tɛi. Yehowa kɛɛ ebaaha gbele hela amɔ gbɔmɛi lɛ, shi Mose kpa fai ha amɛ, ni Nyɔŋmɔ jaje akɛ amɛbaatsomlo yɛ ŋa lɛ nɔ afii 40—kɛyashi beyinɔ ni mɛi fɛɛ ni akane lɛ baagboi.

Yehowa kɛ mlai krokomɛi ha. Kora kɛ mɛi krokomɛi tse Mose kɛ Aaron hiɛ atua, shi akɛ la kpata atuatselɔi lɛ ahiɛ loo aha shikpɔŋ lɛ mli gba ni emi amɛ. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, asafo muu lɛ fɛɛ wie huhuuhu amɛshi Mose kɛ Aaron. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa ha gbele hela ko kpata mɛi 14,700 ahiɛ. Bɔni afee ni Nyɔŋmɔ aha ale mɔ ni ehala lɛ akɛ osɔfonukpa lɛ, eha Aaron tso lɛ tsɛ̃ baa. No sɛɛ lɛ Yehowa kɛ mlai krokomɛi ni kɔɔ Levibii lɛ agbɛnaanii kɛ mɛi ahetsuumɔ he ha. Tsinayoo tsuru lamlu ni akɛtsu nii lɛ feɔ Yesu kpɔmɔnɔ lɛ ni tsuuɔ mɔ he lɛ he mfoniri.—Hebribii 9:13, 14.

Israelbii lɛ ku amɛsɛɛ kɛba Kadesh, ni Miriam gbo yɛ jɛmɛ. Shikome ekoŋŋ lɛ maŋ lɛ wie huhuuhu amɛshi Mose kɛ Aaron. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛbɛ nu. Akɛni Mose kɛ Aaron eyatseee Yehowa gbɛi lɛ he beni amɛtsɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ amɛha nu aba lɛ hewɔ lɛ, hegbɛ akɛ amɛaabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ŋmɛɛ amɛ. Israel shi Kadesh, ni Aaron gbo yɛ Hor Gɔŋ lɛ nɔ. Beni Israelbii lɛ bɔleɔ Edom lɛ, etɔ amɛ, ni amɛwie huhuuhu amɛshi Nyɔŋmɔ kɛ Mose. Yehowa kɛ onufui ni ebɔɔ yɔɔ amɛmli gbala amɛtoi. Shikome ekoŋŋ lɛ Mose kpa fai ha amɛ, ni Nyɔŋmɔ fã lɛ koni ekɛ akɔɔble afee onufu ni ekɛkpɛtɛ tso ko he, koni mɛi ni onufui lɛ ekɔ̃mɔ amɛ lɛ akwɛ lɛ koni atsa amɛ. Onufu lɛ feɔ Yesu Kristo sɛŋmɔ kɛha wɔnaanɔ sɛɛnamɔ lɛ he mfoniri. (Yohane 3:14, 15) Israel ye Amonbii a-Maŋtsɛmɛi Sihon kɛ Og nɔ kunim ni amɛkɔ amɛmaji lɛ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

12:1—Mɛni hewɔ Miriam kɛ Aaron wie huhuuhu amɛshi Mose lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ hewalɛ babaoo ni Miriam sumɔɔ akɛ ená titri hewɔ ni eba lɛ nakai. Ebaanyɛ eba akɛ beni Mose ŋa Zipora bafata amɛhe yɛ ŋa lɛ nɔ lɛ, ekolɛ Miriam she gbeyei akɛ ayaŋ nɔ akɛ bulɛ haŋ lɛ dɔŋŋ akɛ yei lɛ ahiɛnyiɛlɔ yɛ nsara lɛ mli.—2 Mose 18:1-5.

12:9-11—Mɛni hewɔ Miriam pɛ aha kpiti lɛ shwie lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ lɛ ji mɔ ni wo huhuuhu wiemɔ lɛ he hewalɛ, ni ekɔne Aaron yiŋ koni ebafata ehe. Aaron jie su kpakpa kpo kɛtsɔ ehe eshai ni ejaje lɛ nɔ.

21:14, 15—Mɛni ji wolo ni atsi tã yɛ biɛ lɛ? Ŋmalɛi lɛ tsiɔ woji srɔtoi ni Biblia ŋmalɔi lɛ kwɛ mli ni amɛkɛŋma Biblia lɛ ata. (Yoshua 10:12, 13; 1 Maŋtsɛmɛi 11:41; 14:19, 29) “Yehowa tai awolo lɛ” ji woji nɛɛ eko. Tai ni Yehowa webii lɛ wuu lɛ he yinɔsaji yɛ mli.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

11:27-29. Mose fee bɔ ni esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha kɛ́ mɔ ko ná hegbɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ko ni nɔ bɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni Mose kɛ awuŋayeli aaatao anunyam aha lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ, ená miishɛɛ beni Eldad kɛ Medad bɔi gbaa lɛ.

12:2, 9, 10; 16:1-3, 12-14, 31-35; 17:6, 11-15. Yehowa kpaa etsuji agbɛ koni amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ.

14:24. Gbɛ ko ni he hiaa ni yeɔ ebuaa koni ate ashi awo je lɛ mumɔ ni nyɛɔ mɔ nɔ koni afee nɔ fɔŋ lɛ ji ni aná ‘mumɔ ni yɔɔ srɔto,’ loo jwɛŋmɔŋ nyɛmɔ. Esa akɛ efee nɔ ni tamɔɔɔ je lɛ nɔ̃ lɛ.

15:37-41. Yiŋtoo ni yɔɔ amanyai ni yɔɔ srɔto ni yɔɔ Israelbii lɛ atadei lɛ anaa lɛ sɛɛ ji ni ekai amɛ akɛ amɛji mɛi ni ahala amɛ koni amɛjá Nyɔŋmɔ ni amɛbo emlai lɛ atoi. Ani esaaa akɛ wɔ hu wɔkɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai atsu nii koni ana wɔ akɛ mɛi ni yɔɔ srɔto yɛ je lɛ he?

YƐ MOAB ŊA LƐ NƆ

(4 Mose 22:1–36:13)

Beni Israelbii lɛ bɔ nsara yɛ Moab ŋa lɛ nɔ lɛ, ŋmiŋmi mɔmɔ Moabbii lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Moabbii a-Maŋtsɛ Balak bɔ Bileam apaa koni elomɔ Israelbii lɛ. Shi Yehowa nyɛ Bileam nɔ koni ejɔɔ amɛ. Akɛ Moab kɛ Midian yei lɛ tsu nii ni akɛlaka Israel hii lɛ koni amɛkɛ amɛhe awo jeŋba shara kɛ wɔŋjamɔ mli. No hewɔ lɛ, Yehowa kpata efɔŋfeelɔi 24,000 ahiɛ. Beni Pinehas tsɔɔ yɛ naagbee akɛ eyeɔ awuŋa ehaa Yehowa lɛ, gbele hela lɛ sɛɛ fo.

Mɛi akanemɔ ni ji enyɔ lɛ tsɔɔ akɛ hii ni akane yɛ klɛŋklɛŋ kanemɔ lɛ mli lɛ eko bɛ wala mli, ja Yoshua kɛ Kaleb pɛ. Afã Yoshua koni eye Mose sɛɛ. Akɛ gbɛtsɔɔmɔ kɛha afɔleshaai srɔtoi kɛ shiwoo he gbɛtsɔɔmɔi ha Israelbii lɛ. Israelbii lɛ hu tɔ Midianbii lɛ anɔ owele. Ruben, Gad, kɛ Manase akutso lɛ fã yahi shi yɛ Yordan Faa lɛ boka. Akɛ Yordan faa lɛ foo kɛ shikpɔŋ lɛ ŋɔɔ he gbɛtsɔɔmɔi ha Israelbii lɛ. Atsɔɔ maŋ lɛ husui anaa fitsofitso. Abaafɔ oshiki kɛja shikpɔŋ lɛ. Aha Levibii lɛ maji 48, ni akɛ enɛ mli 6 tsu nii akɛ abobaa maji.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

22:20-22—Mɛni hewɔ Yehowa mli wo Bileam la lɛ? Yehowa ekɛɛ gbalɔ Bileam akɛ ekalomɔ Israelbii lɛ. (4 Mose 22:12) Shi gbalɔ lɛ kɛ Balak hii lɛ tee, ni efee ejwɛŋmɔ diɛŋtsɛ akɛ eyaalomɔ Israel. Bileam miisumɔ ni esa Moab maŋtsɛ lɛ hiɛ koni ená edɛŋ nyɔmɔwoo. (2 Petro 2:15, 16; Yuda 11) Beni anyɛ Bileam nɔ po koni ejɔɔ Israel moŋ fe ni eeelomɔ amɛ lɛ, etao maŋtsɛ lɛ hiɛ nyam ni ewo ŋaa koni akɛ Baal jamɔ atsu nii kɛlaka Israel hii lɛ. (4 Mose 31:15, 16) No hewɔ lɛ gbalɔ lɛ hiɛjoomɔ gbonyo lɛ hewɔ Nyɔŋmɔ mli fu lɛ lɛ.

30:7-9—Ani Kristofonyo nuu ko baanyɛ afo eŋa shiwoo mli? Yɛ shiwoo gbɛfaŋ lɛ, amrɔ nɛɛ Yehowa kɛ ejálɔi yeɔ aŋkroaŋkro. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, henɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ ji shi ni mɔ diɛŋtsɛ woɔ. (Galatabii 6:5) Wu ko bɛ hegbɛ akɛ efoɔ shiwoo ni tamɔ nɛkɛ mli loo ni efite lɛ. Shi kɛlɛ, esa akɛ ŋa ko akwa shiwoo ni kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ loo ewu he sɔ̃i ni kã enɔ kpaaa gbee lɛ.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

25:11. Mɛɛ ekãa kɛha Yehowa jamɔ he nɔkwɛmɔnɔ po Pinehas fee kɛha wɔ nɛkɛ! Ani esaaa akɛ bɔ ni wɔsumɔɔ akɛ wɔha asafo lɛ he atse lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔbɔ esha fɛɛ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ he ni wɔle lɛ wɔtsɔɔ Kristofoi onukpai lɛ?

35:9-29. Anɔkwa sane ni eji akɛ esa akɛ mɔ ko ni nine ekpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ ashi emaŋ lɛ mli ni ejo foi kɛya abobaa maŋ ko mli yɛ be ko mli lɛ tsɔɔ wɔ akɛ wala yɛ krɔŋkrɔŋ, ni esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ enɛ.

35:33. Lashishwielɔi alá pɛ abaanyɛ akɛkpata shikpɔŋ ni akɛ mɛi ni efeko nɔ ko lɛ alá ebule lɛ lɛ. Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ Yehowa baakpata mɛi fɔji lɛ ahiɛ dani ebaatsake shikpɔŋ lɛ efee lɛ paradeiso!—Abɛi 2:21, 22; Daniel 2:44.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Yɛ Hewalɛ

Esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ Yehowa kɛ mɛi ni ekɛ sɔɔmɔ hegbɛi ewo amɛdɛŋ yɛ ewebii lɛ ateŋ lɛ. Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ maa anɔkwale nɛɛ nɔ mi waa diɛŋtsɛ. Mɛɛ nikasemɔ ni he hiaa ni haa ahiɛɔ toiŋjɔlɛ kɛ ekomefeemɔ mli yɛ asafo lɛ mli ŋmɛnɛ po enɛ ji nɛkɛ!

Nibii ni tee nɔ ni agba yɛ Mose Wolo ni Ji Ejwɛ lɛ mli lɛ tsɔɔ bɔ ni ewaaa kwraa akɛ mɛi ni kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ amɛmumɔŋ shidaamɔ nɔ lɛ baanyɛ amɛkɛ amɛhe awo eshafeemɔ tamɔ huhuuhuwiemɔ, jeŋba shara, kɛ wɔŋjamɔ mli. Abaanyɛ akɛ nɔkwɛmɔnii kɛ nikasemɔi ni yɔɔ Biblia mli wolo nɛɛ mli lɛ ekomɛi atsu nii akɛ asafoŋ hiamɔ nii yɛ Sɔɔmɔ Kpee ni afeɔ yɛ Yehowa Odasefoi asafoi lɛ amli lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ” yɛ wɔshihilɛ mli.—Hebribii 4:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24, 25]

Yehowa tsɔ atatu ni yɔɔ naakpɛɛ ni yɔɔ kpeebuu lɛ nɔ lɛ nɔ ekudɔ Israelbii lɛ nsarabɔɔ kɛ efãa lɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

Toiboo ni wɔɔfee wɔha Yehowa lɛ sa lɛ, ni ekpaa wɔ gbɛ akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ enajiaŋdamɔlɔi lɛ