Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO NYƆŊMA

Efã Jamɔ Krɔŋŋ He

Efã Jamɔ Krɔŋŋ He

1, 2. (a) Mɛɛ jaramɔ shihilɛ Elia webii lɛ kɛkpe? (b) Mɛɛ shiteekɛwoo Elia kɛkpe yɛ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ?

ELIA kwɛ gbɔmɛi babaoo lɛ beni amɛkwɔɔ Karmel Gɔŋ lɛ blɛoo lɛ. Eyɛ mli akɛ eji leebi maŋkpa ni hiɛ tserɛko tsɔ moŋ, shi ewaaa kwraa akɛ obaana akɛ gbɔmɛi nɛɛ miiye ohia, ni hɔmɔ hu miiye amɛ. Nugbɔ enɛko afii etɛ kɛ fã sɔŋŋ nɛ, ni enɛ eye amɛ awui waa diɛŋtsɛ.

2 Baal gbalɔi 450 fata mɛi nɛɛ ahe, gbalɔi nɛɛ kɛ henɔwomɔ nyiɛɔ, ni amɛtaooo Yehowa gbalɔ Elia hiɛ amɛna kwraa. Maŋnyɛ Yezebel egbe Yehowa tsuji babaoo, shi nuu nɛɛ fĩ shi shiŋŋ, ni ete shi ewo Baal jamɔ. Shi bei enyiɛ ebaanyɛ efĩ shi kɛyashi? Ekolɛ, nakai osɔfoi lɛ yasusu akɛ mɔ kome pɛ nyɛŋ ate shi awo amɛ koni eye omanye kɔkɔɔkɔ. (1 Maŋ. 18:4, 19, 20) Maŋtsɛ Ahab hu ebashɛ shi, ni etá emaŋtsɛ shwiili lɛ mli kɛba. Lɛ hu esumɔɔɔ Elia sane kwraa.

3, 4. (a) Mɛni hewɔ ekolɛ, Elia baashe gbeyei beni gbi ni sa kadimɔ waa lɛ shɛ lɛ? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he?

3 Gbalɔ nɛɛ, ni lɛ pɛ efãa anɔkwa jamɔ he nɛɛ kɛ nɔ ko ni ekɛ eko ekpeko pɛŋ yɛ eshihilɛ mli baakpe. Beni Elia kwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ, ena akɛ aato gbɛjianɔ kɛha nɔ ko ni sa kadimɔ waa, ni je lɛ enako enɔ daŋ koni akɛtao saji anaa yɛ ekpakpa kɛ efɔŋ teŋ. Beni nakai be lɛ shɛ lɛ, te enu he eha tɛŋŋ? Akɛni ‘eji gbɔmɔ adesa tamɔ wɔ nɔŋŋ’ hewɔ lɛ, ebaashe gbeyei kɛ̃. (Nyɛkanea Yakobo 5:17.) Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa, kɛ́ hooo kwraa lɛ yɛ nɔ kome he, no ji: Akɛni mɛi ni yeee anɔkwa, amɛmaŋtsɛ hemɔkɛyeli kwalɔ, kɛ nakai osɔfoi gbɔmɔgbelɔi lɛ ebɔle ehe kɛkpe hewɔ lɛ, Elia nu he waa akɛ eshwɛ lɛ pɛ.—1 Maŋ. 18:22.

4 Belɛ, mɛni eha Israel ebaje amanehulu nɛɛ mli? Ni te sane nɛɛ kɔɔ ohe tɛŋŋ? Susumɔ hemɔkɛyeli ni Elia jie lɛ kpo lɛ he, ni okwɛ bɔ ni obaanyɛ okɛtsu nii yɛ oshihilɛ mli ŋmɛnɛ.

Mpleshii ko ni Hé Bei Saŋŋ lɛ Shɛ Enaagbee

5, 6. (a) Mɛɛ mpleshii tee nɔ yɛ Israelbii lɛ ateŋ? (b) Mɛni Maŋtsɛ Ahab fee kɛtɔ̃ Yehowa nɔ diɛŋtsɛ?

5 Yɛ Elia wala shihilɛ afii babaoo mli lɛ, ena akɛ akpoo Yehowa jamɔ, ni ji nifeemɔ ko ni he hiaa fe fɛɛ kɛha lɛ kɛ emaŋbii lɛ ni anaanaa nɔ, shi enyɛɛɛ he nɔ ko efee. Sane lɛ ji akɛ, Israel kɛ be kakadaŋŋ eshi mple yɛ anɔkwa jamɔ kɛ apasa jamɔ he, yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jamɔ kɛ amɛhewɔ maji lɛ amagajamɔ lɛ he. Nakai amagajamɔ lɛ mli bawo wu waa yɛ Elia beaŋ.

6 No mli lɛ, Maŋtsɛ Ahab etɔ̃ Yehowa nɔ diɛŋtsɛ. Ekɛ Yezebel, ni ji Zidon maŋtsɛ lɛ biyoo lɛ bote gbalashihilɛ mli. Yezebel tswa efai shi akɛ ebaaha Baal jamɔ ahé shi yɛ Israel shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ, koni akpa Yehowa jamɔ kwraa. Yezebel ná Ahab nɔ hewalɛ oookɛɛ gbee kɛ enuŋtsɔ. Ahab ma gbatsu kɛ afɔleshãa latɛ eha Baal, ni enyiɛ maŋbii lɛ ahiɛ kɛjá wɔŋjalɔi anyɔŋmɔ nɛɛ.—1 Maŋ. 16:30-33.

7. (a) Mɛni ha Baal jamɔ feɔ nɔ ni yɔɔ nyaŋemɔ waa lɛ? (b) Yɛ be sɛɛkɛlɛ ni nuhɔmɔ lɛ ye lɛ gbɛfaŋ lɛ, mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Biblia lɛ eteee shi ewooo ehe lɛ? (Okɛ  akrabatsa lɛ afata he.)

7 Mɛni ha Baal jamɔ bafee nɔ ni anyaŋeɔ waa lɛ? Jamɔ nɛɛ laka Israel, ni egbala mɛi babaoo kɛje anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he. Jamɔ nɛɛ nifeemɔi yɛ nyaŋemɔ waa, ni amɛfeɔ yiwalɛnii hu. Emli nifeemɔi lɛ ekomɛi ji hii kɛ yei ni kɛ amɛhe woɔ ajwamaŋbɔɔ mli yɛ gbatsui amli, bɔlɛnamɔ mli yakayaka nifeemɔi, kɛ gbekɛbii po ni akɛshãa afɔle yɛ la mli. Yehowa fee shihilɛ nɛɛ he nɔ ko; etsu Elia kɛtee Ahab ŋɔɔ koni eyaha ele akɛ ebaaha nuhɔmɔ aba kɛyashi Nyɔŋmɔ gbalɔ lɛ baatsɔɔ be ni esɛɛ baafo. (1 Maŋ. 17:1) Afii komɛi a sɛɛ dani Elia ha Ahab na ehiɛ ekoŋŋ, ni ekɛɛ Ahab koni ebua gbɔmɛi lɛ kɛ Baal gbalɔi lɛ fɛɛ anaa kɛya Karmel Gɔŋ lɛ nɔ. *

Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, Baal jamɔ lɛ mli nifeemɔi ni náa mɔ nɔ hewalɛ waa lɛ yɛ ŋmɛnɛ, ni amɛmiishwere

8. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Baal jamɔ he sane nɛɛ mli ŋmɛnɛ?

8 Shi, mɛni mpleshii nɛɛ tsɔɔ kɛhaa wɔ ŋmɛnɛ? Ekolɛ, mɛi komɛi baasusu akɛ Baal jamɔ he sane he ehiaaa amrɔ nɛɛ, ejaakɛ wɔnaaa gbatsui kɛ afɔleshãa latɛi ni amamɔ aha Baal. Shi enɛ jeee blema yinɔsane ko kɛkɛ. (Rom. 15:4) Wiemɔ ni ji “Baal” lɛ shishi ji “nɔtsɛ” loo “nuŋtsɔ.” Yehowa kɛɛ ewebii lɛ akɛ amɛhala lɛ akɛ ‘amɛnɔtsɛ’ loo amɛwu. (Yes. 54:5) Ani okpɛlɛŋ nɔ akɛ gbɔmɛi kã he amɛmiisɔmɔ nuŋtsɔmɛi srɔtoi babaoo yɛ nɔ najiaŋ ni amɛbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ nɔ najiaŋ ni mɛi baajá Yehowa lɛ, amɛkɛ amɛshihilɛ gbɛ fɛɛ tiu shika, heloonaa nitsumɔ, hiɛtserɛjiemɔ, bɔlɛnamɔ mli miishɛɛ sɛɛ, loo amɛhala akɛ amɛbaajá nyɔŋmɔi babaoo ni yɔɔ lɛ ateŋ eko lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛhala amɛnuŋtsɔ. (Mat. 6:24; nyɛkanea Romabii 6:16.) Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, Baal jamɔ mli nifeemɔi ni náa mɔ nɔ hewalɛ waa lɛ yɛ ŋmɛnɛ, ni amɛmiishwere. Kɛ́ wɔjwɛŋ nakai blema mpleshii ni bakã Yehowa kɛ Baal teŋ lɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ koni wɔjɛ nilee mli wɔhala mɔ ni wɔbaasɔmɔ.

‘Amɛmiididãa’—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

9. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Karmel Gɔŋ lɛ shikamɔ ha ebafee he ni sa jogbaŋŋ kɛha Baal jamɔ lɛ he mamakpamɔ? (Kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ hu.) (b) Mɛni Elia kɛɛ gbɔmɛi lɛ?

9 Kɛ́ odamɔ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ lɛ, onyɛɔ onaa shɔŋŋ—kɛjɛ Kishon nujɔɔ lɛ jɔɔ mli gbɛ kɛyashi Ŋshɔ Wulu (Mediteranea Ŋshɔ) ni bɛŋkɛ lɛ naa, kɛ agbɛnɛ kɛyashi Lebanon gɔji lɛ ni yɔɔ kooyigbɛ shɔŋŋ lɛ nɔ. * Shi beni hulu lɛ tsoɔ yɛ gbi ni sa kadimɔ waa nɛɛ nɔ lɛ, ebafee faŋŋ akɛ shikpɔŋ lɛ shikãmɔ ehiii kwraa. Shikpɔŋ ni kulɛ ebaa nii jogbaŋŋ ni Yehowa kɛha Abraham seshibii lɛ baaa nii dɔŋŋ amrɔ nɛɛ. Be nɛɛ mli lɛ, bɔ ni hulu lɛ tsoɔ waa lɛ eha shikpɔŋ lɛ egbĩ keketee, ni Nyɔŋmɔ webii lɛ diɛŋtsɛ kɛ amɛbuulufeemɔ efite shikpɔŋ lɛ! Beni mɛi babaoo nɛɛ buaa amɛhe naa lɛ, Elia bɛŋkɛ amɛ ni ekɛɛ: “Mɛɛ beyinɔ nɔŋŋ nyɛdidãa yɛ saji enyɔ teŋ kɛyashi? Kɛji Yehowa ji Nyɔŋmɔ lɛ, nyɛnyiɛa esɛɛ; shi kɛji Baal ni lɛ, no lɛ nyɛnyiɛa esɛɛ!”—1 Maŋ. 18:21.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ Elia webii lɛ ‘didãa yɛ saji enyɔ teŋ,’ ni mɛɛ anɔkwa sane ko amɛhiɛ kpa nɔ?

10 Mɛni Elia tsɔɔ beni ekɛɛ “nyɛdidãa yɛ saji enyɔ teŋ” lɛ? Ojogbaŋŋ, nakai mɛi lɛ eyayɔseee akɛ esa akɛ amɛhala mɔ ni amɛbaajá, Yehowa loo Baal. Amɛyasusu akɛ, amɛbaanyɛ amɛjá mɛi enyɔ lɛ fɛɛ—no ji amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛkusumii gbohii lɛ asa Baal hiɛ, ni nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ amɛbi Yehowa Nyɔŋmɔ kɛha ehiɛ duromɔ. Ekolɛ, amɛyasusu akɛ Baal baajɔɔ amɛŋmɔshi nibii kɛ kooloi lɛ anɔ, koni “Yehowa Zebaot” abu amɛhe yɛ ta mli. (1 Sam. 17:45) Amɛhiɛ ekpa anɔkwa sane ko nɔ—sane ni mɛi kã he amɛyɔseee ŋmɛnɛ lɛ. No ji akɛ, Yehowa sumɔɔɔ akɛ ajá nyɔŋmɔi krokomɛi afata ehe. Nɔ ni ebiɔ ji, wɔtuu wɔhe wɔha lɛ pɛ, ni esa hetuu-kɛhamɔ ni tamɔ nakai hu. Ekpɛlɛɛɛ jamɔ ni akɛ jamɔ henɔ ko kwraa efutu mli lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ, ni eji nihii nii hu kɛha lɛ!—Nyɛkanea 2 Mose 20:5.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ osusuɔ akɛ nɔ ni Elia wie yɛ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔsaa wɔpɛi nibii ni he hiaa wɔ fe fɛɛ kɛ jamɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ mli wɔkwɛ?

11 No hewɔ lɛ, no mli lɛ nakai Israelbii lɛ ‘miididãa’ tamɔ nuu ko ni miitao enyiɛ gbɛi enyɔ nɔ yɛ be kome too mli. Mɛi babaoo tɔ̃ɔ tɔ̃mɔi ni tamɔ nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, ni amɛŋmɛɔ gbɛ ni “baal” krokomɛi boteɔ amɛshihilɛ mli, ni no haa amɛkɛ Nyɔŋmɔ jamɔ ŋmɛɔ afã. Kɛ́ wɔbo nɔ ni Elia kɛ hehiamɔ kɛɛ amɛ koni amɛkpa didãamɔ lɛ toi lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ koni wɔsaa wɔpɛi nibii ni he hiaa wɔ fe fɛɛ kɛ jamɔ ni wɔkɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ mli wɔkwɛ.

Kaa ko ni Baamu Nibii Fɛɛ Naa

12, 13. (a) Mɛni Elia bi koni aka akwɛ lɛ? (b) Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔ hu wɔyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ tamɔ Elia?

12 Nibii nɛɛ asɛɛ lɛ, Elia bi koni aka nɔ ko akwɛ. Kaa lɛ yɛ mlɛo. Ekɛɛ Baal osɔfoi lɛ ama afɔleshãa latɛ koni amɛkɛ afɔleshaanɔ lɛ afɔ̃ nɔ; ni no sɛɛ lɛ amɛsɔle amɛha amɛnyɔŋmɔ lɛ koni ekɛ la ashã afɔle lɛ. Elia hu baafee nakai nɔŋŋ aha e-Nyɔŋmɔ lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ mɔ ni kɛ la aaahere nɔ lɛ, lɛ ji [anɔkwa] Nyɔŋmɔ!” Ekã shi faŋŋ akɛ, Elia le mɔ ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Elia hemɔkɛyeli lɛ mli wa aahu akɛ eshashaooo shi akɛ ekɛ hegbɛ lɛ fɛɛ baaha nakai Baal gbalɔi lɛ. Eha nakai Baal gbalɔi lɛ hegbɛ akɛ amɛtsutu amɛbɔi. No hewɔ lɛ, amɛhala amɛtsina ni amɛkɛbaashã afɔle lɛ, ni amɛbɛŋkɛ Baal. *1 Maŋ. 18:24, 25.

13 Wɔbɛ naakpɛɛ nifeemɔi abeaŋ. Kɛlɛ, Yehowa tsakeko. Wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ emli taakɛ Elia ná hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ emli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɛi kɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ lɛ kpãaa gbee lɛ, esaaa akɛ wɔsheɔ gbeyei akɛ wɔbaaha amɛtsɔɔ amɛsusumɔi. Taakɛ Elia fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ nɔ koni etsu sane lɛ he nii eha wɔ. Wɔfeɔ nakai kɛtsɔ wɔhe ni wɔkɛfɔ̃ɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nɔ lɛ nɔ, shi moŋ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Biblia lɛ ni aŋma koni ‘akɛsaa mɔ’ lɛ nɔ.—2 Tim. 3:16.

Elia na Baal jamɔ akɛ eji shishiumɔ nɔ̃, ni esumɔ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ ana akɛ eji nɔ ni akɛlakaa mɛi

14. Mɛni Elia fee kɛye Baal gbalɔi lɛ ahe fɛo, ni mɛni hewɔ?

14 Baal gbalɔi lɛ to amɛfɔleshãa lɛ he gbɛjianɔ ni amɛtsɛ amɛnyɔŋmɔ lɛ. Amɛbolɔ shii abɔ akɛ: “Baal, heremɔ wɔ nɔ!” Amɛtee nɔ amɛbolɔ ŋmɛlɛtswai abɔ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Shi gbee ko bɛ ni nɔherelɔ ko hũ bɛ.” Beni shɛ shwane lɛ, Elia ye amɛhe fɛo, ekɛ hefɛoyeli kɛɛ amɛ akɛ ekolɛ Baal bɛ dekã kwraa ni ekɛbaaha amɛsɔlemɔ lɛ hetoo, ekolɛ benɛ etee nii asɛɛ, aloo ekolɛ benɛ eewɔ ni ebaabi ni mɔ ko ayatsĩɛ lɛ. Elia wo shishiulɔi nɛɛ hewalɛ akɛ, “Nyɛbolɔa ní awaa.” Eyɛ faŋŋ akɛ ena Baal jamɔ nɛɛ akɛ eji shishiumɔ nɔ̃, ni esumɔ ni Nyɔŋmɔ webii lɛ ana akɛ eji nɔ ni akɛlakaa mɛi.—1 Maŋ. 18:26, 27.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Baal osɔfoi lɛ asane haa wɔnaa akɛ jwɛŋmɔ bɛ mli kwraa akɛ wɔbaahala nuŋtsɔ kroko moŋ fe Yehowa?

15 Yɛ Elia wiemɔ lɛ naa lɛ, Baal osɔfoi lɛ bɔi bolɔmɔ waa fe tsutsu lɛ, “amɛbolɔ kɛ gbee waa, ni amɛflɔflɔɔ amɛhe kakalai kɛ akplɔi, tamɔ bɔ ni ji amɛgbɛnaa lɛ, kɛyashi lá bɔi hoo yɛ amɛhe.” Shi fɛɛ lɛ klanaa! “Gbee ko bɛ, ni nɔherelɔ ko bɛ, ni toiboo hũ bɛ.” (1 Maŋ. 18:28, 29) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Baal ko bɛ. Eji nɔ ko ni Satan to he gbɛjianɔ ni ekɛlaka mɛi koni amɛshi Yehowa. Anɔkwale lɛ ji akɛ kɛ́ mɔ ko hala akɛ ebaasɔmɔ nuŋtsɔ kroko moŋ fe Yehowa lɛ, enine nyɛɔ shi, ni bei komɛi po lɛ ehiɛ shwieɔ shi kpɔtɔɔ.—Nyɛkanea Lala 25:3; 115:4-8.

Ana Sane lɛ Naa

16. (a) Mɛni saamɔ ni Elia saa Yehowa afɔleshãa latɛ ni yɔɔ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ lɛ baaha gbɔmɛi lɛ akai? (b) Mɛni Elia tee nɔ efee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ mli?

16 Agbɛnɛ, shwane blɛoo mli lɛ, ebashɛ Elia hu nɔ ni ebaasha afɔle. Esaa Yehowa afɔleshãa latɛ ko ni akumɔ ashwie shi lɛ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ mɛi ni sumɔɔɔ anɔkwa jamɔ lɛ kumɔ latɛ nɛɛ. Ekɛ tɛi 12 tsu nii kɛsaa afɔleshãa latɛ lɛ, ekolɛ ekɛkai Israel akutsei 10 lɛ ateŋ mɛi babaoo akɛ, gbɛnaa nii kã amɛnɔ lolo akɛ amɛye Mla ni akɛha akutsei 12 lɛ fɛɛ lɛ nɔ. Kɛkɛ ni ekɛ efɔleshãanɔ lɛ shwie latɛ lɛ nɔ, ni eha akɛ nu ni ekolɛ ayɛ kɛjɛ Mediteranea Ŋshɔ ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli lɛ shwie latɛ lɛ kɛ efɔleshãanɔ lɛ fɛɛ nɔ. Eha atsa bu abɔle afɔleshãa latɛ lɛ, ni awo bu lɛ mli nu obɔ. Eha nibii fɛɛ fee mlɛo kɛha Baal gbalɔi lɛ, shi efeee nakai ehaaa Yehowa—ni no tsɔɔ bɔ ni eyɔɔ hekɛnɔfɔ̃ɔ diɛŋtsɛ yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ mli ha.—1 Maŋ. 18:30-35.

Elia sɔlemɔ lɛ ha ana akɛ esusuɔ emaŋbii lɛ ahe lolo, ejaakɛ eshwe koni Yehowa ‘akpale amɛtsui kɛba ekoŋŋ!’

17. Mɛɛ gbɛ nɔ Elia sɔlemɔ lɛ ha ana nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase enɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ wɔsɔlemɔi amli?

17 Beni Elia eto nɔ fɛɛ nɔ he gbɛjianɔ egbe naa lɛ, esɔle. Sɔlemɔ lɛ mli kã shi, ejaakɛ ehaa anaa nibii ni Elia kɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli lɛ faŋŋ. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, esumɔ ni ale akɛ Yehowa ji “Nyɔŋmɔ yɛ Israel” shi jeee Baal nɛɛ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, esumɔ ni mɔ fɛɛ mɔ ale akɛ eetsu egbɛfaŋnɔ ákɛ Yehowa tsulɔ; no hewɔ lɛ, esa ákɛ akɛ anunyam kɛ yijiemɔ fɛɛ aha Nyɔŋmɔ. Naagbee kwraa lɛ, eha ana akɛ esusuɔ emaŋbii lɛ ahe lolo, ejaakɛ eshwe koni Yehowa ‘akpale amɛtsui kɛba ekoŋŋ!’ (1 Maŋ. 18:36, 37) Yɛ kwa ni amɛkwa Yehowa ni ha haomɔi nɛɛ fɛɛ ba amɛnɔ lɛ sɛɛ lɛ, Elia tee nɔ esumɔ amɛ lolo. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔmiisɔle wɔha Nyɔŋmɔ lɛ, ani wɔ hu wɔbaanyɛ wɔsusu Nyɔŋmɔ gbɛ́i lɛ he yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ, koni wɔjie heshibaa kɛ mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni yelikɛbuamɔ he ehia amɛ lɛ?

18, 19. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ eha Elia sɔlemɔ lɛ hetoo? (b) Mɛni Elia fã gbɔmɛi lɛ koni amɛfee, ni mɛni hewɔ esaaa akɛ anaa Baal osɔfoi lɛ mɔbɔ lɛ?

18 Ekolɛ dani Elia baasɔle lɛ, asafo babaoo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ yasusu akɛ Yehowa nyɛŋ nɔ ko kwraa afee tamɔ ebalɛ yɛ Baal gbɛfaŋ lɛ. Shi, yɛ sɔlemɔ lɛ sɛɛ lɛ, eyeee be ko nɔŋŋ ni aha lɛ hetoo. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɛ: “Kɛkɛ ni Yehowa la lɛ bayi shi, ni ebashã shãa-afɔle lɛ kɛ lai lɛ kɛ tɛi lɛ kɛ sũ lɛ, ni nu lɛ ní yɔɔ bu lɛ mli lɛ tete elɛmɔ.” (1 Maŋ. 18:38) Mɛɛ hetoo ni yɔɔ naakpɛɛ po nɛ! Ni te gbɔmɛi lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ?

“Kɛkɛ ni Yehowa la lɛ bayi shi”

19 Amɛ fɛɛ amɛbolɔ amɛkɛɛ: “Yehowa lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ! Yehowa lɛ, lɛ ji Nyɔŋmɔ!” (1 Maŋ. 18:39) Naagbee lɛ, amɛna anɔkwale lɛ. Kɛlɛ, amɛjieko hemɔkɛyeli ko kpo lolo. Anɔkwa, ákɛ amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ beni asɔle ni la jɛ ŋwɛi kɛba lɛ sɛɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ amɛmiijie hemɔkɛyeli ni sa kadimɔ kpo yɛ Yehowa mli. No hewɔ lɛ, Elia bi koni amɛfee nɔ ko fe nakai. Ebi amɛ koni amɛfee nɔ ni kulɛ esa akɛ amɛfee afii babaoo ni tsɔ hiɛ lɛ—amɛbo Yehowa Mla lɛ toi. Nyɔŋmɔ Mla lɛ kɛɔ akɛ esa akɛ agbe apasa gbalɔi kɛ wɔŋjalɔi. (5 Mose 13:6-10) Baal osɔfoi nɛɛ ji Yehowa Nyɔŋmɔ henyɛlɔi kpanakui, ni amɛje gbɛ amɛte shi amɛwo eyiŋtoi lɛ. Ani esa akɛ ana amɛ mɔbɔ? Bo lɛ susumɔ he okwɛ, kɛ́ amɛyanaaa gbekɛbii fɛɛ ni efeko nɔ ko ni amɛshã amɛ hiɛkalɔi akɛ afɔlei aha Baal lɛ mɔbɔ lɛ, ani esa akɛ ana amɛ mɔbɔ? (Nyɛkanea Abɛi 21:13; Yer. 19:5) Nakai hii lɛ esaaa mɔbɔnalɛ bibioo nɛkɛ po! No hewɔ lɛ, Elia fã koni agbe amɛ, ni agbe amɛ hu lɛɛlɛŋ.—1 Maŋ. 18:40.

20. Mɛni hewɔ nɔ ni ŋmɛnɛ beaŋ bii komɛi wieɔ amɛshiɔ gbe ni Elia gbe Baal osɔfoi lɛ ejaaa lɛ?

20 Ekolɛ, ŋmɛnɛ beaŋ bii baawie ashi bɔ ni kaa nɛɛ naa yakpa ha yɛ Karmel Gɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ekolɛ, mɛi komɛi baahao akɛ, jamɔŋ hedɔlɔi kɛ sane nɛɛ baatsu nii kɛfĩ yiwalɛ nifeemɔi ni jɛɔ hetsɛ̃ ni anáa ahaa jamɔi krokomɛi lɛ mli kɛbaa lɛ sɛɛ. Ni dɔlɛ sane ji akɛ ŋmɛnɛ lɛ, jamɔŋ hedɔlɔi babaoo yɛ ni feɔ yiwalɛnii. Shi Elia jeee jamɔ hedɔlɔ ni yitsoŋ wa. Yehowa ji mɔ ni fã lɛ koni etsu jalɛ hiɛkpatamɔ nɛɛ he nii. Kɛfata he lɛ, anɔkwa Kristofoi le akɛ amɛnyɛŋ amɛnyiɛ Elia nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ koni amɛkɛ klante agbe mɛi fɔji lɛ. No najiaŋ lɛ, amɛnyiɛɔ shishitoo mla kɛha Yesu kaselɔi fɛɛ ni yɔɔ sane ni Kristo kɛɛ Petro lɛ mli lɛ sɛɛ, ekɛɛ akɛ: “Ŋɔɔ oklante lɛ oto etoohe; ejaakɛ mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ.” (Mat. 26:52) Wɔsɛɛ lɛ, Yehowa baatsɔ e-Bi lɛ nɔ etsu jalɛsaneyeli he nii.

21. Mɛɛ gbɛ nɔ Elia hemɔkɛyeli lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni sa jogbaŋŋŋ kɛha anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ?

21 Anɔkwa Kristofonyo gbɛnaa nii ji ehi shi bɔ ni tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. (Yoh. 3:16) Gbɛ kome ni obaanyɛ otsɔ nɔ ofee nakai ji ní okase hii anɔkwafoi tamɔ Elia. Ejá Yehowa pɛ, ni ewo mɛi krokomɛi hewalɛ koni amɛ hu amɛfee nakai nɔŋŋ. Ekɛ ekãa kpa jamɔ ni Satan kɛtsu nii kɛlaka mɛi kɛje Yehowa he lɛ he mama, ni eha ana akɛ eji shishiumɔ nɔ̃. Ni nɔ najiaŋ ni ebaamu efɔ̃ enyɛmɔi anɔ lɛ, ekɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ koni etsu sane lɛ he nii. Elia fã jamɔ krɔŋŋ lɛ he. Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔkase Elia hemɔkɛyeli lɛ!

^ kk. 9 Bei pii lɛ jwɛifɔ haa Karmel Gɔŋ lɛ nɔ, ni kɔɔyɔɔ ni nu futu mli ni jɛɔ ŋshɔŋgbɛ lɛ tswaa gɔŋ lɛ hewɔ, ni ehaa nugbɔ kɛ bɔ fɔɔ nɛmɔ waa. Akɛni akɛɛ Baal ji mɔ ni haa nugbɔ nɛɔ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ gɔŋ nɛɛ fee he ko ni sa jogbaŋŋ kɛha Baal jamɔ. Akɛni Karmel Gɔŋ lɛ nɔ egbi ni jwɛi ekpa kwɛ̃ɛ yɛ nɔ hewɔ lɛ, ebafee he ko ni sa jogbaŋŋ kɛha Baal jamɔ lɛ he mamakpamɔ akɛ eji ojotswaa.

^ kk. 12 Esa kadimɔ waa akɛ Elia kɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛkawoa afɔle lɛ shishi la.’ Woloŋlelɔi komɛi kɛɔ akɛ bei komɛi lɛ, nakai wɔŋjalɔi lɛ kɛ afɔleshãa latɛi ni afee bu ko yɛ shishi bɔ ni mɛi enaaa tsuɔ nii, ni amɛkɛ la woɔ jɛmɛ koni efee tamɔ la lɛ ba yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ.