Máté 15:1–39
Lábjegyzetek
Jegyzetek
mossák meg a kezüket: Ez egy szertartásos kézmosás volt, melyet azért végeztek, hogy ragaszkodjanak a hagyományokhoz, nem pedig azért, hogy a higiéniára ügyeljenek. A későbbiekben a Babilóniai Talmud (Szóta 4b) egy kalap alá vette azokat, akik nem mosták meg a kezüket, azokkal, akiknek prostituálttal volt kapcsolatuk. Továbbá kijelentette, hogy az, aki félvállról veszi a kézmosást, „ki lesz irtva a földről”.
Istennek odaszentelt ajándék: Az írástudók és a farizeusok azt tanították, hogy az a pénz, vagyontárgy vagy bármi más, amelyet egy személy ajándékként Istennek szentel, a templomé. Ezzel a hagyománnyal összhangban egy fiú megtarthatta az odaszentelt ajándékot, és felhasználhatta a saját céljaira, azt állítva, hogy a templom részére tartja fenn. Így kétségkívül sokan kibújtak az alól a felelősségük alól, hogy gondoskodjanak a szüleikről (Mt 15:6).
képmutatók: A görög hü·po·kri·tészʹ szó eredetileg görög (és később római) színpadi színészekre utalt, akik nagy maszkokat viseltek, melyek felerősítették a hangot. A kifejezést idővel metaforikus értelemben kezdték használni olyan személyre, aki megjátssza magát, azaz színlel, hogy elrejtse a valódi énjét vagy indítékait. Jézus itt a zsidó vallásvezetőket nevezte úgy, hogy „képmutatók” (Mt 6:5, 16).
Képmutatók: Lásd a Mt 6:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
szemléltetést: Vagy: „példázatot”. (Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
szemléltetésekben: Vagy: „példázatokban”. A görög pa·ra·bo·léʹ szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’egymás mellé állítás’, többek közt példázatokat, példabeszédeket vagy szemléltetéseket foglal magában. Jézus gyakran úgy magyarázott el valamit, hogy jelképesen egymás mellé állított két dolgot, vagyis összehasonlította őket (Mr 4:30). A szemléltetései rövid és általában kitalált elbeszélések voltak, melyekből egy erkölcsi tanulságot vagy Istennel kapcsolatos igazságot lehetett leszűrni.
házasságtörés: Itt a „házasságtörés”-nek fordított görög szó (moi·kheiʹa) többes számban áll, és úgy is lehetne fordítani, hogy „házasságtörő tettek”. (Lásd a Szójegyzékben a „Házasságtörés” címszót.)
szexuális erkölcstelenség: Itt a görög por·neiʹa szó többes számban áll, ami arra utal, hogy valaki többször is szexuális erkölcstelenséget követ el. (Lásd a Mt 5:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzéket.)
szexuális erkölcstelenség: A görög por·neiʹa szó egy általános kifejezés minden olyan szexuális kapcsolatra, mely a Biblia szerint tiltott. Magában foglalja a házasságtörést, a prostitúciót, a nem házasságban élők közti szexuális kapcsolatot, a homoszexualitást és a bestialitást. (Lásd a Szójegyzéket.)
Dávid fia: Azt emeli ki, hogy Jézus az örököse annak a szövetségnek, melyet Isten Dáviddal kötött egy királyságra. Az örökösnek Dávid családjából kellett származnia (2Sá 7:11–16; Zs 89:3, 4).
szíroföníciai: A „szíroföníciai” kifejezés a „szír” és „föníciai” szavak kombinációja, és valószínűleg azért használták, mert Fönícia a Szíria nevű római provinciához tartozott. (Lásd a Mt 15:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet, mely föníciainak vagy kánaánitának nevezi az asszonyt.)
hódolni kezdett neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Azzal, hogy ez a nem zsidó asszony Dávid fiának nevezte Jézust (Mt 15:22), elismerte, hogy Jézus a megígért Messiás. Hódolt neki, de nem azért, mert egy isten vagy istenség volt, hanem mert Isten képviselője volt. (Lásd a Mt 2:2; 8:2; 14:33; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
föníciai: Vagy: „kánaánita”. Görögül: Kha·na·naiʹa. Fönícia első lakosai Kánaánnak, Noé unokájának (1Mó 9:18; 10:6) a leszármazottai voltak, és idővel a „Kánaán” név már elsősorban Föníciára vonatkozott. (Lásd a Mr 7:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet, mely versben az áll, hogy az asszony „szíroföníciai”.)
Dávid fia: Lásd a Mt 1:1; 15:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.
hódoljunk neki: Vagy: „meghajoljunk előtte”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva. Ebben a szövegrészben az asztrológusok viszont afelől érdeklődtek, hogy hol van „a zsidók királya, aki megszületett”. Tehát itt egyértelműen egy emberi király, nem pedig egy isten iránti hódolatra vagy tiszteletre utal. Hasonló értelemben szerepel a Mr 15:18, 19-ben, ahol a katonákkal kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy gúnyolódva „meghajoltak” Jézus előtt, és a zsidók királyának nevezték őt. (Lásd a Mt 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. A Héber iratok is beszél arról, hogy az emberek meghajoltak, amikor prófétával, királlyal vagy Isten más képviselőjével találkoztak (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4–7; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Ez a férfi nyilván felismerte, hogy Isten egyik képviselőjével beszél, akinek hatalma van meggyógyítani másokat. Helyénvaló volt, hogy a Jehova által kijelölt király iránti tisztelete jeleként meghajolt Jézus előtt (Mt 9:18; az itt használt görög szóval kapcsolatban bővebb információ található a Mt 2:2-höz tartozó magyarázó jegyzetben.)
hódoltak neki: Vagy: „meghajoltak előtte”; „tisztelettel adóztak neki”. Ezek az emberek elismerték, hogy Jézus Isten képviselője. Hódoltak neki, de nem azért, mert egy isten vagy istenség volt, hanem mert „Isten Fia” volt. (Lásd a Mt 2:2; 8:2; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
leborult: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva. Ám ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy egy rabszolga kifejezi a tiszteletét és alárendeltségét valaki iránt, akinek hatalma van felette. (Lásd a Mt 2:2; 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
hódolni kezdett neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Azzal, hogy ez a nem zsidó asszony Dávid fiának nevezte Jézust (Mt 15:22), elismerte, hogy Jézus a megígért Messiás. Hódolt neki, de nem azért, mert egy isten vagy istenség volt, hanem mert Isten képviselője volt. (Lásd a Mt 2:2; 8:2; 14:33; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
gyermekek. . . kiskutyáknak: Mivel a mózesi törvény szerint a kutyák tisztátalan állatok voltak, a Szentírás gyakran elítélően használja ezt a szót (3Mó 11:27; Mt 7:6; Flp 3:2; Jel 22:15). Ám Márk (7:27) és Máté beszámolója szerint is Jézus ennek a szónak a kicsinyített alakját használta, amelynek jelentése ’kiskutya’ vagy ’házőrző kutya’. Így enyhítette az összehasonlítást. Ez talán azt mutatja, hogy egy kedves szóval utalt a nem zsidó otthonokban tartott házi kedvencekre. Azzal, hogy az izraelitákat gyermekekhez, a nem zsidókat pedig kiskutyákhoz hasonlította, nyilvánvalóan a fontossági sorrendet hangsúlyozta. Egy olyan háztartásban, ahol voltak gyerekek és kutyák is, a gyerekek kaptak először enni.
a nyomorékok meggyógyulnak: Némelyik kézirat kihagyja ezeket a szavakat, ám a korai kéziratok többsége és sok későbbi kézirat is tartalmazza őket.
szánalmat érzett: A görög szplan·khniʹzo·mai ige rokonságban áll a ’belső részek’ jelentésű szplanʹkhna szóval, és egy olyan erőteljes érzésre utal, amelyet legbelül érez az ember. A görög nyelvben ez az egyik legerősebb szó a könyörület kifejezésére.
Szánalmat érzek: Vagy: „könyörületet érzek”. (Lásd a Mt 9:36-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)
kosár: Feltehetően kis méretű, vesszőből készült kosárról van szó egy kötélből készült pánttal, hogy egy utazó könnyedén tudja cipelni. Úgy tartják, hogy kb. 7,5 l volt az űrtartalma. (Lásd a Mt 16:9, 10-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)
egy kosárban: Lukács itt a görög szphü·riszʹ szóval él, melyet Máté és Márk is használ az evangéliumában arra a hét kosárra, melybe összeszedték a maradékot, miután Jézus jóllakatott 4000 férfit. (Lásd a Mt 15:37-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Ez egy nagyobb kosárra utal. Amikor Pál apostol a meneküléséről beszélt a korintuszi keresztényeknek, a görög szar·gaʹné szót használta, mely kötélből font kosarat vagy vesszőkosarat jelent. Mindkét görög szó ugyanolyan típusú nagy kosárra utal (2Ko 11:32, 33, lábj.).
nagy kosár: Vagy: „élelmiszeres kosár”. Úgy tűnik, az itt használt görög szphü·riszʹ szó nagyobb kosárra utal, mint az akkor használtak, amikor Jézus mintegy 5000 férfit lakatott jól. (Lásd a Mt 14:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Ugyanezt a görög szót használja a Szentírás arra a kosárra, melyben Pált eresztették le Damaszkusz egyik falnyílásán át. (Lásd a Cs 9:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)
az asszonyokon és a kisgyermekeken kívül: Egyedül Máté említi meg az asszonyokat és a kisgyermekeket, amikor erről a csodáról ír. Meglehet, hogy összesen több mint 12 000 embert lakatott jól Jézus.
Magadán: Bár ma nincs Magadán nevű hely a Galileai-tenger környékén, néhány tudós úgy véli, hogy Magadán nem más, mint Magdala, melyről úgy tartják, hogy azonos Hirbet-Madzsdallal (Migdallal). Ez Tibériástól kb. 6 km-re található észak-északnyugatra. A párhuzamos beszámoló (Mr 8:10) Dalmanuta vidékének nevezi ezt a területet. (Lásd a B10-es függ.-et.)
Multimédia
A Bibliában számos szót használnak a kosarak különböző fajtáira. Például az a görög szó, mellyel arra a 12 kosárra utalnak, amelyekben összegyűjtötték a maradékot, miután Jézus csoda útján jóllakatott kb. 5000 férfit, viszonylag kis méretű, vesszőből készült kézikosár lehetett. Arra a 7 kosárra viszont egy másik görög szót használ a Szentírás, melyekbe a kb. 4000 személy jóllakatása után szedték össze a maradékot (Mr 8:8, 9). Ez a szó egy nagy vagy fedeles kosárra utal. Ugyanez a görög szó szerepel abban a részben is, mely leírja, hogy Pált egy kosárban eresztették le Damaszkusz egyik falnyílásán át (Cs 9:25).
Miután Jézus jóllakatott 4000 férfit, illetve asszonyokat és gyermekeket, a tanítványaival csónakkal átmentek a Galileai-tenger nyugati oldalára, Magadán környékére. Márk párhuzamos beszámolója Dalmanuta vidékének nevezi ezt a helyet (Mr 8:10; lásd a Jézus szolgálatát részletesebben bemutató térképeket az A7–D függ.-ben).