NÉMELYEK úgy hiszik, hogy a politikai szabadságukat és a lelki tisztaságukat csak erőszakkal fogják elérni, és hogy kizárólag pusztító erők bevetésével fogják eltörölni nem kívánt uralkodóikat. Léteznek olyan kormányzatok is, melyek terrorral tartják fenn a rendet, és alattvalóikat terrorral tartják a hatalmuk alatt. De ha igaz az, hogy a terrorizmus hatékony eszköz az uralkodásban és a társadalmi reformokban, akkor békét, jólétet és stabilitást kellene teremnie, valamint egy idő után az erőszaknak és a félelemnek alább kellene hagynia. Vajon ezeket az eredményeket látjuk ma?

Az az igazság, hogy a terrorizmus tönkreteszi az élet iránti tiszteletet, és vérontáshoz, kegyetlenséghez vezet. Fájdalmuk miatt az áldozatok sokszor megtorláshoz folyamodnak, ami további elnyomáshoz és újabb megtorláshoz vezet.

Az emberek évezredek óta próbálják maguk megoldani politikai, vallási és társadalmi problémáikat, mégis minden erőfeszítésük kudarcba fulladt. Az történik, amit a Biblia mond: „Jól tudom, ó, Jehova, hogy a földi embernek nincs hatalmában az ő útja. Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23). Jézus ezt mondta: „A bölcsesség az eredményein áll vagy bukik” (Máté 11:19, J. B. Phillips: The New Testament in Modern English). Ezek a bibliai alapelvek tágabb értelemben véve arra utalnak, hogy a terrorizmus hamis remény, hiszen a terrorizmusnak nem a szabadság és a boldogság a gyümölcse, hanem a halál, a nyomor és a rombolás. Ezek a rossz gyümölcsök árasztották el a XX. századot, és már a XXI. századot is kezdik áthatni. Sokan azt mondják, hogy a terrorizmus nemhogy a megoldás lenne, sokkal inkább önmagában az egyik probléma.

„Mindennap abban reménykedek, hogy nem halnak meg se a családtagjaim, se a barátaim . . . Talán csodára lenne szükségünk” – írta egy fiatal lány, akinek a szülőföldjét lángba borította egy terrortámadás. Szavai a sokak által levont következtetésre utalnak: az emberiség problémáira a megoldás az emberi birodalmon kívül keresendő. Kizárólag az ember Teremtője képes megoldani a földön ma létező nehézségeket, beleértve a terrorizmust is. És vajon miért kellene, hogy bízzunk Istenben?

Egyrészt azért, mert Jehova a Teremtőnk, tőle kaptuk az életet, és ő azt akarja, hogy békében és megelégedettségben élvezzük. Isten prófétája, Ézsaiás arra érzett indíttatást, hogy ezt írja: „Most pedig, ó, Jehova, te vagy a mi Atyánk! Mi vagyunk az agyag, te pedig a Fazekas; mindannyian kezed munkája vagyunk” (Ézsaiás 64:8). Jehova az emberiség Atyja, és az emberek minden nemzetben drágák a szemében. A terrorizmusba torkolló igazságtalanság és gyűlölet nem az ő hibája. A bölcs Salamon király már régen megállapította: „az igaz Isten becsületesnek alkotta az embereket, de azok sokféle tervet kieszeltek” (Prédikátor 7:29). Az emberi gonoszság és a démoni befolyás az, ami a terrorizmus gyökerében rejlik, nem pedig Isten cselekvőképtelensége (Efézus 6:11, 12).

Másrészt azért bízhatunk Jehovában, mivel Teremtőnkként mindenkinél jobban átlátja az emberiség problémáinak az okát, valamint hogy  miként kell megoldani őket. A Biblia ezt az igazságot jelenti ki a Példabeszédek 3:19-ben: „Jehova bölcsességgel vetette meg a föld alapját, és megerősítette az egeket tisztánlátással.” Teljes bizalmát Istenbe vetve egy ókori ember pedig ezt írta: „Honnan jön az én segítségem? Segítségem Jehovától jön, aki ég és föld Alkotója” (Zsoltárok 121:1, 2).

A harmadik ok, amiért Istenben kellene bíznunk: megvan a hatalma ahhoz, hogy megálljt parancsoljon a vérontásnak. Noé korában „megtelt a föld erőszakkal” (1Mózes 6:11). Isten ítélete gyors és mindenre kiterjedő volt: „nem habozott megbüntetni egy hajdani világot . . . , amikor vízözönt hozott az istentelen emberek világára” (2Péter 2:5).

A Biblia megszívlelendő tanulságot közöl Noé napjainak Özönvizével kapcsolatban: „Jehova tudja, mi a módja annak, hogy az Isten iránti odaadásban élő embereket megszabadítsa a próbából, az igazságtalanokat ellenben fenntartsa az ítélet napjára, levágatásra” (2Péter 2:9). Isten képes megkülönböztetni az igazán jobb életre vágyókat a mások életét megkeserítő személyektől. Ez utóbbiakat elkülönítette ’az istentelen emberek elpusztítására’. A békére vágyóknak viszont egy új földet készít, ahol igazságosság fog lakni (2Péter 3:7, 13).

A Biblia írói a „föld” szóval sokszor az emberiségre utalnak. Az 1Mózes 11:1 például megállapítja, hogy ’az egész föld’, vagyis az akkor élő emberek ugyanazt a nyelvet beszélték. Péter apostol erre az értelmezésre gondolt, amikor egy ’új földről’ írt. Jehova Isten úgy fogja újjátenni az emberi társadalmat, hogy igazságosság és jogosság váltja majd fel az erőszakot és a gyűlöletet mint állandó „lakosokat”. A Mikeás 4:3-ban feljegyzett próféciában ezt mondja nekünk a Biblia: „Ítélkezni fog sok nép között, és elrendezi hatalmas, messzi nemzetek ügyeit. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.”

Milyen lesz az élet, amikor ez a prófécia beteljesül? A Mikeás 4:4-ben ezt olvassuk: „Mindenki saját szőlője és fügefája alatt ül majd, és senki  sem lesz, aki megrettenti őket”. Abban a földi Paradicsomban már senki nem fog a következő terrortámadástól rettegni. Bízhatunk ebben az ígéretben? Igen, „mert a seregek Jehovájának szája szólt” (Mikeás 4:4).

Míg a terroristák fenyegetései egyre inkább sokasodnak, és a nemzetek reszketnek az erőszak miatt, addig a békeszeretőknek a megoldás a Jehovába vetett bizalom. Nem létezik olyan probléma, amit ő ne tudna megoldani. Megszünteti betegségeinket, szenvedéseinket, sőt a halált is. A Biblia tudomásunkra hozza: „Elnyeli a halált örökre, és a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról” (Ézsaiás 25:8). Sokak hőn szeretett lakóhelyét, amelyet ma a terrorizmus okozta fájdalom és félelem hat át, hamarosan a béke gyümölcsei árasztják el. És ez a béke az, amit Isten ígért meg, „aki nem hazudhat”, és amire az emberiségnek égetően szüksége van (Titusz 1:2; Héberek 6:17, 18).