Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hat kulcs a sikerhez

Hat kulcs a sikerhez

Hat kulcs a sikerhez

AZ IGAZI siker abból fakad, hogy a lehető legjobb életúton járunk. Ez az életút azt jelenti, hogy alkalmazzuk Isten irányadó mértékeit, és összhangban élünk a ránk vonatkozó szándékával. Aki így él, arról ezt mondja a Biblia: „Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely megtermi gyümölcsét a maga idején. Nem hervad el lombja, és minden tettét siker koronázza” (Zsoltárok 1:3).

Igen, jóllehet tökéletlenek vagyunk, és követünk el hibákat, az életünk mint egész igenis sikeres lehet! Jól hangzik? A következő hat bibliai alapelv segíteni tud neked, hogy elérd ezt a célt. És ezáltal egyértelműen bebizonyosodik, hogy a Biblia tanításai valóban Isten bölcsességét tükrözik (Jakab 3:17).

1. Gondolkodj helyesen a pénzről

„A pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek . . . mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat” (1Timóteusz 6:10). Figyeld meg, hogy nem magával a pénzzel van a gond, hiszen erre mindannyiunknak szüksége van, hogy gondoskodni tudjunk magunkról és a családunkról. A gond inkább a pénz szeretete. Ha valaki szereti a pénzt, akkor az tulajdonképpen az urává, vagyis az istenévé válik.

Ahogyan azt már ennek a cikksorozatnak az első részében is láttuk, azok, akik mohón hajszolják a gazdagságot, mintha az lenne a siker kulcsa, valójában délibábot kergetnek. Amellett, hogy nagyot csalódnak, sok fájdalmat is okoznak maguknak. Például az emberek gyakran feláldozzák a családi és a baráti kapcsolataikat, miközben minden követ megmozgatnak azért, hogy jómódúak legyenek. Mások nem alszanak eleget. Ha nem a munka, akkor az aggodalom vagy a szorongás nem hagyja őket aludni. „Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bővölködése nem hagyja őt aludni” (Prédikátor 5:12, Károli-fordítás).

A pénz nemcsak hogy kegyetlen úr, de csalárd is. Jézus Krisztus beszélt ’a gazdagság megtévesztő hatalmáról’ (Márk 4:19). Más szavakkal, a gazdagság boldogságot ígér, ám ezt az ígéretet nem váltja valóra. Csupán vágyat ébreszt bennünk, hogy még többet akarjunk. „Aki szereti a pénzt, nem elégszik meg a pénzzel” (Prédikátor 5:9, Újfordítású revideált Biblia [5:10]).

Összefoglalva: a pénz szeretetével kárt okozunk magunknak, és végül csalódottak, kiábrándultak leszünk, vagy még bűncselekménybe is keveredhetünk (Példabeszédek 28:20). A boldogság és a siker sokkal inkább a nagylelkűséggel, a megbocsátással, az erkölcsi tisztasággal, a szeretettel és a szellemiséggel van kapcsolatban.

2. Legyél nagylelkű

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Bár az alkalmankénti adakozás boldog pillanatokat szerezhet, ha a nagylelkűség jellemez minket, akkor alapvetően boldogok vagyunk. Persze a nagylelkűséget sokféleképpen lehet kifejezni. Az egyik legjobb módja, és gyakran a leginkább nagyra becsült is, ha önmagunkból adunk.

Miután Stephen G. Post kutató több tanulmányt is átnézett az önzetlenségről, a boldogságról és az egészségről, arra a következtetésre jutott, hogy ha önzetlenek vagyunk, és szívesen segítünk másoknak, akkor valószínűleg hosszabb ideig élünk, jobb lesz a közérzetünk, a fizikai és lelki egészségünk, például kevésbé leszünk depressziósak.

Ezenfelül akik az anyagi helyzetükhöz mérten nagylelkűen adakoznak, nem szenvednek kárt emiatt. A Példabeszédek 11:25 ezt mondja: „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” (ÚRB). Tehát azokat, akik szívből nagylelkűek – vagyis akik nem azért adakoznak, mert valamilyen viszonzást várnak –, nagyra becsülik és szeretik, különösen Isten (Héberek 13:16).

3. Bocsáss meg készséggel

„Továbbra is . . . bocsássatok meg egymásnak készséggel, ha valakinek panaszra van oka a másik ellen. Mint ahogy Jehova is készséggel megbocsátott nektek, úgy ti is” (Kolosszé 3:13). Manapság gyakran félrelökik a megbocsátást. Az emberek inkább bosszút állnak, semhogy irgalmasak legyenek. Hogy mi ennek a következménye? A sértés sértést szül, az erőszak pedig erőszakot.

És talán még nagyobb kár is keletkezik. A montreáli (Kanada) The Gazette című újság beszámolója szerint a kutatók „egy több mint 4600, 18 és 30 év közötti ember bevonásával készült tanulmány kapcsán megfigyelték, hogy minél haragosabb, csalódottabb és durvább valaki”, annál kevésbé egészséges a tüdeje. Némelyik káros hatás valójában erőteljesebb volt náluk, mint a dohányosoknál! A megbocsátásra való hajlandóság tehát nem csupán megkönnyíti, hogy jó viszonyban legyünk másokkal, hanem jó orvosság is.

Hogyan válhatsz megbocsátóbbá? Első lépésként tarts őszinte önvizsgálatot. Időnként biztosan te is megbántasz másokat. Ugye értékeled, ha megbocsátanak neked? Akkor hát miért lennél szűkmarkú az irgalmasság kimutatásában? (Máté 18:21–35). Az önuralom kifejlesztése is fontos. Várj egy kicsit, míg lecsillapodsz, például számolj el tízig. Emellett tekintsd az önuralmat erénynek. „Jobb a haragra lassú ember annál, aki erős” – írja a Példabeszédek 16:32. „Jobb . . . annál, aki erős” – ez sikernek nevezhető, ugye?

4. Élj összhangban Isten irányadó mértékeivel

„Jehova parancsolata tiszta, fölragyog tőle a szem” (Zsoltárok 19:8). Egyszerűen szólva, Isten irányadó mértékei a javunkra vannak fizikailag, elmebelileg és érzelmileg. Például megóvnak minket az olyan ártalmas szokásoktól, mint a kábítószerezés, a részegeskedés, az erkölcstelenség és a pornográfia nézegetése (2Korintusz 7:1; Kolosszé 3:5). Ezek olyan rossz dolgokhoz vezethetnek, mint a bűncselekmények, szegénység, bizalmatlanság, család széthullása, elmebeli és lelki problémák, betegségek, sőt, idő előtti halál.

Ellenben azok, akik összhangban élnek Isten irányadó mértékeivel, egészséges és tartós kapcsolatokat alakítanak ki, van önértékelésük, és belső békének örvendenek. Az Ézsaiás 48:17, 18-ban Isten ezt mondja: „arra tanítalak, ami javadra válik . . . , azon az úton vezetem lépteidet, amelyen járnod kell.” Még ezt is hozzáfűzi: „Ó, bárcsak odafigyelnél parancsolataimra! Akkor olyan lenne békéd, mint egy folyó, és igazságosságod, mint a tenger habjai.” Igen, a Teremtőnk a legjobbat akarja nekünk. Azt szeretné, ha a valódi siker ’útján járnánk’.

5. Mutass önzetlen szeretetet

„A szeretet . . . épít” (1Korintusz 8:1). El tudod képzelni az életet szeretet nélkül? Mennyire üres és boldogtalan lenne úgy az élet! „Ha [mások iránti] szeretet nincs bennem, semmi vagyok . . . , semmi, de semmi hasznom nincs nekem” – írta a keresztény Pál apostol isteni ihletés alatt (1Korintusz 13:2, 3).

Az itt említett szeretet nem szexuális természetű, melynek természetesen megvan a maga helye. Ez egy gazdagabb, tartósabb szeretet, melyet Isten alapelvei vezérelnek (Máté 22:37–39). * Továbbá nem passzív, hanem aktív, vagyis akiben megvan ez a tulajdonság, nemcsak arra vágyik, hogy őt szeressék, hanem ő maga is kész kifejezni a szeretetet. Pál még azt is mondta, hogy ez a fajta szeretet türelmes és kedves. Nem féltékeny, nem kérkedő vagy büszke. Önzetlenül mások jólétét keresi, nem gerjed könnyen haragra, hanem megbocsát. Ez a fajta szeretet épít. Ezenkívül segít, hogy sikeresek legyenek a másokkal, különösen a családtagjainkkal ápolt kapcsolataink (1Korintusz 13:4–8).

A szülőknek a szeretet azt jelenti, hogy kifejezésre juttatják gyöngéd vonzalmukat a gyermekeik iránt, valamint hogy világos, Biblián alapuló erkölcsi és viselkedési irányelvekkel látják el őket. Azok a gyermekek, akik ilyen környezetben nőnek fel, biztonságban érzik magukat, tudják, hogy a családtagokat szilárd kötelékek fűzik egymáshoz, valamint hogy valóban szeretik és nagyra becsülik őket (Efézus 5:33–6:4; Kolosszé 3:20).

Jack, egy egyesült államokbeli fiatalember olyan családban nőtt fel, melyben alkalmazták a Biblia alapelveit. Miután elköltözött otthonról, levelet írt a szüleinek. Részben ez olvasható benne: „Mindig is megpróbáltam követni ezt a [bibliai] parancsot: ’Tiszteld apádat és anyádat, hogy jól menjen sorod’ (5Mózes 5:16). Nekem jól megy a sorom. Most értem csak igazán, hogy ez a lelkiismeretes, szeretetteljes neveléseteknek köszönhető. Köszönöm a nevelésembe fektetett kemény munkátokat, és a segítségeteket.” Ha szülő vagy, hogyan éreznél, ha kapnál egy ilyen levelet? Ugye repesne a szíved örömödben?

Ezenkívül az alapelveken nyugvó szeretet „együtt örvendezik az igazsággal”, a Bibliában található szellemi igazsággal (1Korintusz 13:6; János 17:17). Ezt a következőképpen szemléltethetnénk: Egy házassági gondokkal küszködő házaspár úgy dönt, hogy együtt elolvassa Jézusnak a Márk 10:9-ben feljegyzett szavait: „Amit . . . Isten közös igába fogott [a házasságban], senki ember szét ne válassza.” Ezután meg kell vizsgálniuk a szívüket. Valóban ’együtt örvendeznek a Biblia igazságával’? Vajon szentnek tekintik a házasságot, ahogyan Isten is? Hajlandók keményen dolgozni azért, hogy megoldják a gondjaikat a szeretet szellemében? Ha igen, akkor sikeressé tudják tenni a házasságukat, és örülni fognak az eredménynek.

6. Legyél tudatában a szellemi szükségletednek

„Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). Az állatoktól eltérően az emberek fel tudják fogni a szellemi dolgokat. Ezért teszünk fel ilyen kérdéseket: Mi az élet célja? Van-e Teremtő? Mi történik velünk, amikor meghalunk? Mit tartogat a jövő?

Világszerte már több millió őszinte ember tapasztalta, hogy a Biblia választ ad ezekre a kérdésekre. Az utolsó kérdés például Istennek az emberiségre vonatkozó szándékával kapcsolatos. Mi ez a szándék? Az, hogy a föld Paradicsom legyen, és örökké olyan emberek lakjanak rajta, akik szeretik Istent és az irányadó mértékeit. A Zsoltárok 37:29 ezt írja: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak.”

Egyértelmű, hogy a Teremtőnk többet szán nekünk a múló sikernél, vagyis annál, hogy csupán 70-80 évig legyünk sikeresek. Azt szeretné, ha örökké sikeresek lennénk. Ezért hát most van itt az ideje, hogy megismerd a Teremtődet. Jézus ezt mondta: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3). Amint megszerzed ezt az ismeretet, és alkalmazod az életedben, te magad is rájössz majd, hogy „Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz, és ő nem ad ahhoz fájdalmat” (Példabeszédek 10:22).

[Lábjegyzet]

^ 22. bek. A Keresztény Görög Iratokban, vagyis az „Újszövetségben” a „szeretet” szinte mindenhol a görög a·gaʹpé szó fordítása. Az a·gaʹpé erkölcsi érzék által vezérelt szeretet, amelyet – alapelvről, kötelességről és a helyes magatartásról lévén szó – tudatos döntés alapján gyakorol valaki. Az a·gaʹpé azonban nem érzéketlen, hanem melegségtől áthatott és erős (1Péter 1:22).

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

TOVÁBBI ALAPELVEK A SIKERHEZ

Legyen benned egészséges istenfélelem. „Jehova félelme a bölcsesség kezdete” (Példabeszédek 9:10).

Bölcsen válaszd meg a barátaidat. „Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákhoz társul, az rosszul jár” (Példabeszédek 13:20).

Kerüld a mértéktelenséget. „A részeges és a falánk szegénységre jut” (Példabeszédek 23:21).

Ne legyél bosszúálló. „Senkinek se viszonozzátok rosszal a rosszat” (Róma 12:17).

Dolgozz keményen. „Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék” (2Tesszalonika 3:10).

Alkalmazd az aranyszabályt. „Mindazt . . . , amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük” (Máté 7:12).

Tartsd féken a nyelvedet. „Aki akarja az életet szeretni és jó napokat látni, tartsa vissza nyelvét a rossztól” (1Péter 3:10).

[Kiemelt rész/kép a 8. oldalon]

A SZERETET JÓ ORVOSSÁG

Dean Ornish orvosdoktor és író kijelenti: „A szeretet és meghittség meghatározó abban, hogy betegek vagyunk-e, vagy jól érezzük magunkat; bánatosak vagyunk-e, vagy repesünk örömünkben; szenvedünk-e, vagy úton vagyunk a gyógyulás felé. Ha egy új gyógyszer ennyi mindent befolyásolni tudna, az országban szinte minden orvos ajánlaná a betegeinek. Hanyagságra vallana, ha nem így tenne.”

[Kiemelt rész/képek a 9. oldalon]

REMÉNYVESZTETT VOLT, MAJD SIKERES LETT

A Balkánon élő Milanko belépett a hadseregbe, amikor háború tört ki a szülőföldjén. Bátor tetteiért egy erőszakos filmhősről elnevezték Rambónak. Idővel azonban kiábrándult a hadseregből az ott tapasztalt korrupció és képmutatás miatt. Ezt írja: „Kicsapongó életet kezdtem élni: ittam, dohányoztam, kábítószereztem, szerencsejátékot űztem, és váltogattam a szexpartnereimet. Egyre mélyebbre süllyedtem, és nem láttam kiutat.”

Életének ebben a kritikus időszakában Milanko elkezdte olvasni a Bibliát. Később, miközben egy rokonánál volt látogatóban, meglátta Az Őrtorony folyóirat egyik számát, melyet Jehova Tanúi adnak ki. Tetszett neki, amit olvasott, és hamarosan elkezdte tanulmányozni a Bibliát a Tanúkkal. A Biblia igazsága segített neki megtalálni a boldogságot és a valódi sikert. „Új erőre kaptam – mondja. – Teljesen felhagytam a züllött életmóddal, megváltoztam, és Jehova Tanújaként megkeresztelkedtem. Mivel szelíd lett a természetem, az emberek, akik már ezelőtt is ismertek, nem hívnak többé Rambónak, hanem Barinak, mely egyébként a gyerekkori becenevem is.”