1–2. a) Ki az Örökkévalóság Királya, és miért méltó erre a névre? (Lásd a képet a cikk elején.) b) Miért jó uralkodó Jehova?

A LEGTÖBB mai uralkodóhoz képest Szváziföld egyik királya, II. Sobhuza nagyon sokáig, közel 61 évig uralkodott. Ám az uralma rövidnek tűnik annak a személynek az uralma mellett, akit a Biblia „az örökkévalóság Királyának” nevez (1Tim 1:17). Az egyik zsoltárírótól megtudjuk a nevét: „Jehova időtlen időkig, igen, mindörökké Király” (Zsolt 10:16).

² Isten minden embernél hosszabb ideje uralkodik, ám uralkodásának elsősorban a módja és nem a hossza teszi őt igazán jó uralkodóvá. Az ókori Izrael egyik királya, aki 40 évig uralkodott, ezekkel a szavakkal dicsérte Istent: „Jehova irgalmas és könyörületes, lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben.” „Jehova megszilárdította trónját az egekben, és mindenre kiterjed királyságának uralma” (Zsolt 103:8, 19). Ő nem pusztán a királyunk, hanem szerető égi atyánk is. De miért tekinthetjük őt az atyánknak? Hogyan gyakorolja királyi hatalmát az édeni lázadás óta? Ha megkapjuk ezekre a kérdésekre a választ, még jobban fogjuk szeretni őt, és arra érzünk majd indíttatást, hogy teljes szívvel magasztaljuk.

3. Ki Jehova első gyermeke, és kiket nevez még a fiainak?

³ Milyen boldog lehetett Jehova, amikor létrehozta első teremtményét! Úgy bánt vele, mint egy szeretett gyermekkel, és nem úgy, mint egy jelentéktelen alattvalóval. Elsőszülött Fiának lehetőséget adott arra, hogy osztozzon vele a teremtés örömében (Kol 1:15–17). Tökéletes angyalok milliárdjait alkották meg együtt. Az angyalok örömmel cselekszik Isten akaratát, és abban a megtiszteltetésben lehet részük, hogy Isten a fiainak nevezi őket. Ők is Jehova családjához tartoznak (Zsolt 103:20–22; Jób 38:7).

4. Mondd el, hogyan bővült Isten családja!

⁴ Az angyalok megteremtése után Jehova elkészítette az eget és gyönyörű otthonunkat, a földet. Majd földi teremtésének koronájaként megalkotta a maga képmására családjának egy újabb tagját, az első embert, Ádámot (1Móz 1:26–28). Teremtőként joggal várta el Ádámtól, hogy engedelmeskedjen neki. Törődő atya lévén kedvesen és szeretettel közölte vele az útmutatásait, de elvárásai nem korlátozták szükségtelenül Ádám szabadságát. (Olvassátok fel: 1Mózes 2:15–17.)

5. Mit tett Isten azért, hogy az emberek betöltsék a földet?

⁵ A legtöbb emberi uralkodóval ellentétben Jehova a családtagjainak tartja az alattvalóit. Megbízik bennük, és szívesen ruház rájuk felelősséget. Ádámnak például hatalmat adott az állatok felett, sőt azzal a nem egyszerű, ám izgalmas feladattal bízta meg, hogy adjon nekik nevet (1Móz 1:26; 2:19, 20). Isten a föld benépesítését is az emberre bízta. Nem alkotott több millió embert külön-külön, hanem megteremtette az első nőt, Évát, hogy Ádám tökéletes kiegészítője legyen, és lehetőséget adott nekik, hogy gyermekeik szülessenek (1Móz 2:21, 22). Minden ideális volt ahhoz, hogy az emberek idővel az egész földet paradicsommá alakítsák. Az angyalok és a tökéletes emberek, egy családot alkotva, vég nélkül imádhatták volna Jehovát. Milyen csodálatos jövő állt előttük, és milyen jól bizonyítja mindez Jehova atyai szeretetét!

6. a) Hogyan kezdődött a lázadás Isten uralma ellen? b) Miért mondhatjuk, hogy az irányítás nem csúszott ki Jehova kezéből?

⁶ Sajnos, az első emberpár idővel nem volt hajlandó elismerni Jehovát az uralkodójának, és a lázadó angyal, Sátán mellé állt (1Móz 3:1–6). Döntésükkel magukra és utódaikra is bajt hoztak. Lázadásuknak fájdalom, szenvedés és halál lett a következménye (1Móz 3:16–19; Róma 5:12). Istennek többé nem voltak engedelmes alattvalói a földön. Vajon kicsúszott az irányítás a kezéből, és lemondott a föld feletti korlátlan hatalmáról? Nem, hiszen kiűzte Ádámot és Évát az Éden kertjéből, és hogy ne térhessenek vissza, kerubokat állított a kert bejáratához (1Móz 3:23, 24). Azonban atyai szeretete nem szűnt meg. Megígérte, hogy megvalósítja a szándékát, és hűséges angyalai és földi gyermekei egy családot fognak alkotni. Arra is ígéretet tett, hogy Ádám egyik leszármazottja el fogja pusztítani Sátánt, és helyrehozza, amit Ádám bűne okozott. (Olvassátok fel: 1Mózes 3:15.)

7–8. a) Milyen volt a világ Noé idejében? b) Mit tett Jehova, hogy megtisztítsa a földet, és megmentse az emberi családot?

⁷ Az édeni lázadást követő évszázadokban néhányan, mint például Ábel és Énók, hűségesek voltak Jehovához.  De az emberek többsége nem ismerte el őt atyjának és királyának. Sőt, Noé idejére „megtelt a föld erőszakkal” (1Móz 6:11). Vajon Jehova nem tudta az irányítása alatt tartani az eseményeket? Nézzük meg, mi derül ki a Bibliából!

⁸ Az özönvízről szóló beszámolóból a következőket tudjuk meg. Jehova részletes utasításokat adott Noénak, hogyan készítse el a bárkát, hogy ő és a családja megmenekülhessen. És mivel Isten szerette az emberiséget, azzal is megbízta Noét, hogy ismertesse a szándékát a többi emberrel. Noé, az igazságosság prédikálója minden bizonnyal figyelmeztette az embereket a közelgő pusztulásra, és arra kérte őket, hogy bánják meg a bűneiket (2Pét 2:5). De sajnos az üzenete süket fülekre talált! Noénak és családjának évtizedeken át erőszakos, züllött emberek között kellett élnie. Jehova azonban törődő atyaként védelmezte és vezette nyolc hűséges szolgáját. Majd a megfelelő időben bebizonyította, hogy ura a helyzetnek. Özönvízzel árasztotta el a földet, így hajtotta végre ítéletét a lázadó embereken és a gonosz angyalokon (1Móz 7:17–24).

9. Mire adott lehetőséget Jehova az emberiségnek az özönvíz után?

⁹ Amikor Noé és családtagjai kiléptek a bárkából a megtisztított földre, biztosan hála töltötte el a szívüket, amiért Jehova életben tartotta őket. Noé oltárt épített Jehovának, és áldozatot mutatott be neki. Isten megáldotta hű szolgáit, és ezt mondta nekik: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, és töltsétek be a földet” (1Móz 8:20–9:1). Az emberiség ismét lehetőséget kapott arra, hogy egységesen az igaz Istent imádja, és benépesítse a földet.

10. a) Hol és hogyan lázadtak fel az emberek Jehova uralma ellen az özönvíz után? b) Mit tett Jehova, hogy megvalósuljon a szándéka?

¹⁰ Az özönvíz azonban nem szüntette meg az emberi gyarlóságot, sem Sátánnak és lázadó angyalainak a befolyását. Az emberek nem sokkal később újra fellázadtak Jehova jóságos uralma ellen. Noé dédunokája, Nimród arcátlanul szembeszegült Jehovával. A Biblia azt írja róla, hogy „Jehovának ellenszegülő, hatalmas [vadász]” volt. Nagy városokat épített, köztük Bábelt, és királlyá tette magát „Sineár földjén” (1Móz 10:8–12). Hogyan akadályozta meg az Örökkévalóság Királya, hogy a lázadó Nimród meghiúsítsa azt a szándékát, hogy az emberek betöltsék a földet? Összezavarta az emberek nyelvét, így kénytelenek voltak szétszéledni a földön. Magukkal vitték a hamis vallásos szokásaikat, és az emberi uralomról alkotott elképzeléseiket is (1Móz 11:1–9).

11. Mi bizonyítja, hogy Jehova hűséges volt a barátjához, Ábrahámhoz?

¹¹ Bár az özönvíz után a legtöbben hamis isteneket imádtak, néhányan hűségesek maradtak Jehovához. Ábrahám volt az egyikük. Isten kérésére kész volt elmenni Ur városából, hátrahagyni kényelmes otthonát, és éveken át sátorban lakni (1Móz 11:31; Héb 11:8, 9). Nem emberi királyokban bízott, akik fallal körülvett városokban laktak, hanem Jehovában. Jehova atyai szeretettel védelmezte Ábrahámot és családját. Erre utalt az egyik zsoltáríró, amikor kijelentette: „Nem engedte meg egyetlen embernek sem, hogy kárt okozzon nekik, sőt, királyokat feddett meg miattuk” (Zsolt 105:13, 14). Mivel Jehova hűséges volt a barátjához, Ábrahámhoz, ezt ígérte neki: „királyok származnak majd tőled” (1Móz 17:6; Jak 2:23).

12. Hogyan mutatta meg Jehova, hogy nagyobb hatalma van, mint a fáraónak, és mit tett választott népéért?

 ¹² Isten Ábrahám fiának, Izsáknak, és unokájának, Jákobnak is megígérte, hogy abban az áldásban fognak részesülni, hogy királyok származnak tőlük (1Móz 26:3–5; 35:11). Ám mielőtt ez megvalósult, Jákob leszármazottai rabszolgasorba kerültek Egyiptomban. Miért történt ez? Vajon Jehova képtelen volt teljesíteni az ígéretét, vagy lemondott a föld feletti hatalmáról? Nem erről volt szó. A kellő időben megmutatta, hogy sokkal nagyobb hatalma van, mint a makacs fáraónak. Az izraeliták bíztak Jehovában, ő pedig csodálatos szabadítást szerzett nekik a Vörös-tengernél. Nyilvánvaló, hogy Jehova továbbra is a világmindenség szuverén ura maradt, és törődő atyaként arra használta mérhetetlen hatalmát, hogy megvédje a népét. (Olvassátok fel: 2Mózes 14:13, 14.)

13–14. a) Mit énekeltek az izraeliták Jehováról? b) Mit ígért Isten Dávidnak?

¹³ Közvetlenül azután, hogy az izraeliták kiszabadultak Egyiptomból, Jehovát dicsőítő győzelmi dalt énekeltek. A Mózes 2. könyvének 15. fejezetében feljegyzett ének a 18. versben ezt mondja Jehováról: „Jehova királyként fog uralkodni időtlen időkig, sőt örökké.” Jehova ténylegesen a királya lett Izrael nemzetének (5Móz 33:5). Ám egy idő után az izraeliták nem elégedtek meg azzal, hogy láthatatlan uralkodójuk van. Mintegy 400 évvel azután, hogy elhagyták Egyiptomot, arra kérték Jehovát, hogy felettük is ember uralkodjon, mint körülöttük a pogány nemzetek felett (1Sám 8:5). Jehova engedett a kérésüknek, de az ő királyi hatalma továbbra is fennmaradt, és ez Izrael második királyának, Dávidnak az uralma alatt egyértelműen megmutatkozott.

¹⁴ Dávid felvitette a szövetségládát Jeruzsálembe. Ezen az örömteli alkalmon a léviták dicséretet zengtek Jehovának. Az 1Krónikák 16:31 szerint énekükbe a következő jelentőségteljes szavakat foglalták: „Mondják el a nemzetek között: »Maga Jehova lett a király!«” Felmerülhet bennünk a kérdés,  hogy ha Jehova örökké király, mit jelent az, hogy ő lett a király. Amikor Jehova kifejezésre juttatja a hatalmát, vagy kinevez valakit a képviselőjének, akkor bizonyos értelemben királlyá válik. Nagyon fontos, hogy ezt tisztán értsük. Mielőtt Dávid meghalt, Jehova ígéretet tett neki, hogy az uralma örökké fennmarad: „fölemelem magodat teutánad, aki belőled fog származni, és megszilárdítom királyságát” (2Sám 7:12, 13). Dávidnak az ígéret szerinti magva, vagyis leszármazottja több mint 1000 évvel később született meg. Ki volt ő, és mikor lett király?

15–16. a) Mikor jelölte ki Jehova Jézust a királyi tisztségre? b) Hogyan készítette elő Jézus az uralmát?

¹⁵ Időszámításunk szerint 29-ben Keresztelő János hirdetni kezdte, hogy „elközeledett az egek királysága” (Máté 3:2). Miután megkeresztelte Jézust, Jehova felkente a Fiát, a megígért Messiást, és kijelölte, hogy Királyságának leendő királya legyen. Atyai szeretetét ezekkel a szavakkal fejezte ki: „Ez az én szeretett Fiam, akit helyeslek” (Máté 3:17).

¹⁶ Jézus a szolgálata során mindvégig Isten Királyságáról prédikált, amivel dicsőséget szerzett az atyjának (Luk 4:43; Ján 17:4). Sőt, azt tanította a követőinek, hogy imádkozzanak a Királyság eljöveteléért (Máté 6:10). Mint leendő király joggal mondhatta ezt az ellenségeinek: „az Isten királysága közöttetek van” (Luk 17:21). A halála előtti estén szövetséget kötött a követőivel, megígérte, hogy hűséges tanítványai közül néhányan királyként uralkodhatnak majd vele Isten Királyságában. (Olvassátok fel: Lukács 22:28–30.)

17. Mi felett kapott királyi hatalmat Jézus az első században, és mire kellett várnia?

¹⁷ Mikor kezdett uralkodni Jézus Isten Királyságában? Nem közvetlenül a szövetség megkötése után. Másnap délután ugyanis kivégezték, a követői pedig szétszéledtek (Ján 16:32). Ám Jehova most is, mint mindig ura volt a helyzetnek, hiszen feltámasztotta a Fiát a kivégzést követő harmadik napon. Jézus, Dávid megígért leszármazottja 33 pünkösdjén uralkodni kezdett a felkent keresztények gyülekezete felett (Kol 1:13). De arra még várnia kellett, hogy korlátlan királyi hatalmat kapjon a föld felett. Ezért mondta neki Jehova a következőket: „Ülj az én jobbomon, mígnem ellenségeidet lábad zsámolyává teszem” (Zsolt 110:1).

18–19. Mire kaptunk ösztönzést ebben a cikkben, és miről lesz szó a következőben?

¹⁸ Az évezredek során Jehova uralmát az égben is, és a földön is támadás érte. Ám Jehova sosem mondott le korlátlan hatalmáról, irányítása alatt tartotta az eseményeket. Szerető atyaként védelmezte hűséges alattvalóit, például Noét, Ábrahámot és Dávidot, és mindvégig gondoskodott róluk. Mindez bizonyára arra indít bennünket, hogy szorosabbra fűzzük égi atyánkkal a kapcsolatunkat, és elismerjük őt királyunknak.

¹⁹ De felvetődhetnek bennünk a következő kérdések: Hogyan lett Jehova király napjainkban? Hogyan lehetünk hűséges alattvalói a Királyságának? Hogyan válhatunk majd Isten tökéletes gyermekeivé? Amikor azért imádkozunk, hogy jöjjön el Isten Királysága, mit kérünk tulajdonképpen? A következő cikkben megkapjuk a válaszokat.