1. a) Miért különösen fontos most, hogy harcoljunk Sátán ellen? b) Honnan tudjuk, hogy megnyerhetjük a Sátán ellen vívott harcot?

SÁTÁN háborút folytat a felkentek maradéka és a más juhok ellen (Ján 10:16). Azt akarja elérni, hogy a hátralévő rövid ideje alatt Jehovának minél több szolgája elveszítse a hitét. (Olvassátok fel: Jelenések 12:9, 12.) Vajon megnyerhetjük az ellene vívott harcot? Igen. A Biblia ezt írja: „álljatok ellen az Ördögnek, és elmenekül tőletek” (Jak 4:7).

2–3. a) Miért szolgálja Sátán érdekeit az, hogy sokan nem hisznek a létezésében? b) Mi bizonyítja, hogy Sátán valóságos személy?

² Sokan már azt is nevetségesnek tartják, hogy Sátán egyáltalán létezik. Szerintük Sátán és a démonok csak könyvek, horrorfilmek és videojátékok kitalált szereplői. Úgy gondolják, hogy értelmes emberek nem hisznek a gonosz szellemekben. Mit gondolsz, bosszantja az Ördögöt, hogy az emberek csupán mesefigurának tartják őt és a démonokat? Valószínűleg nem, hiszen könnyebb félrevezetnie azokat, akik nem hisznek a létezésében (2Kor 4:4). Tulajdonképpen ő hiteti el az emberekkel ezeket az elképzeléseket, hogy megtévessze őket.

³ De Jehova szolgáiként mi nem vagyunk félrevezetve. Tudjuk, hogy az Ördög valóságos személy, mert ő beszélt Évához  egy kígyó által (1Móz 3:1–5). Ő mondta azt Jehovának, hogy Jóbnak nem jók az indítékai (Jób 1:9–12). Ő próbálta megkísérteni Jézust (Máté 4:1–10). És miután Isten Királysága 1914-ben létrejött, ő volt az, aki háborút indított a felkentek maradéka ellen (Jel 12:17). Ez a háború még mindig dúl, mivel Sátán minden erejével azon van, hogy a 144 000 maradéka és a más juhok elveszítsék a hitüket. Ahhoz, hogy megnyerjük ezt a csatát, szembe kell szállnunk Sátánnal, és erősnek kell maradnunk a hitben. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Nézzünk három területet.

4. Mi mutatja, hogy Sátán maga a megtestesült büszkeség?

⁴ Sátán maga a megtestesült büszkeség és önteltség. Vette a bátorságot, hogy megkérdőjelezze Jehova uralkodási jogát, és istennek gondolva magát, megpróbált rávenni másokat arra, hogy őt imádják. Ezért ahhoz, hogy szembeszálljunk az Ördöggel, kerülnünk kell a büszkeséget, és törekednünk kell arra, hogy alázatosak legyünk. (Olvassátok fel: 1Péter 5:5.) De mit jelent büszkének lenni? Vajon minden esetben elítélendő?

5–6. a) Minden esetben elítélendő a büszkeség? Magyarázd meg! b) Mikor veszélyes a büszkeség, és milyen szentírási példák támasztják ezt alá?

⁵ Egy forrásmű szerint a büszkeség egyfajta önbecsülés, valamint a magunk vagy a hozzánk közel állók értékének és érdemeinek tudatából fakadó jó érzés. Ebben a fajta büszkeségben nincs semmi rossz. Pál apostol ezt mondta a tesszalonikaiaknak: „mi magunk büszkék vagyunk rátok az Isten gyülekezetei között a kitartásotok és hitetek miatt, amely megmutatkozik minden üldöztetésetekben és az általatok elviselt nyomorúságokban” (2Tessz 1:4). Tehát nincs semmi kivetnivaló abban, ha egészséges büszkeség tölt el minket mások eredményei vagy akár a saját érdemeink miatt. Miért is szégyellnénk a családunkat, a kultúránkat vagy azt, hogy hol nőttünk fel (Csel 21:39).

⁶ A büszkeségnek azonban van egy olyan fajtája is, amely tönkreteheti az emberi kapcsolatainkat, sőt a Jehovával való barátságunkat is. Ha ilyen büszkeség van bennünk, az azt idézheti elő, hogy zokon vesszük a tanácsot, ahelyett hogy alázatosan megfogadnánk (Zsolt 141:5). Egy szótári meghatározás szerint ez a büszkeség a túlzott önérzetből vagy az önmagunk alaptalan nagyra értékeléséből fakadó önteltség, gőg. Jehova gyűlöli az öntelt büszkeséget (Ez 33:28; Ám 6:8). Sátánnak viszont kifejezetten tetszik, amikor az emberek büszkén hencegnek, mert ilyenkor saját magát látja bennük. Milyen elégedetten figyelhette, amikor Nimród, a fáraó vagy Absolon büszkén kérkednek önmagukkal! (1Móz 10:8, 9; 2Móz 5:1, 2; 2Sám 15:4–6). Káin vesztét is a büszkeség okozta. Maga Isten adott neki tanácsot, de túl gőgös volt ahhoz, hogy elfogadja a helyreigazítást. Makacsul figyelmen kívül hagyta Jehova intő szavait, és a saját vesztébe rohant (1Móz 4:6–8).

7–8. a) Mit jelent a rasszizmus, és hogyan függ össze a büszkeséggel? b) Hogyan dúlhatja fel a büszkeség a gyülekezet békéjét?

⁷ Napjainkban sokféle módon nyilvánul meg az ártalmas büszkeség. A faji előítélet sokszor a büszkeségben gyökerezik. Egy szótár szerint a rasszizmus „a más rasszból származó emberek iránti előítélet vagy ellenszenv”. Ezenkívül „az a meggyőződés, hogy a különböző rasszokhoz tartozó embereknek különbözőek a képességeik és a tulajdonságaik, és hogy bizonyos rasszok eredendően felsőbb vagy alsóbb rendűek, mint más rasszok”. A rasszizmus sok esetben  harcokhoz, háborúkhoz, sőt tömegmészárlásokhoz vezetett.

⁸ Persze a keresztény gyülekezetben nincs helye ilyesminek, de az előfordulhat, hogy elmérgesednek a testvérek közötti nézeteltérések, melyek sokszor büszkeségből fakadnak. Ez néhány első századi kereszténnyel is megtörtént. Jakab ezt az elgondolkodtató kérdést tette fel nekik: „Miért harcoltok, vitatkoztok és veszekedtek egymással?” (Jak 4:1, Egyszerű fordítás). Bizony, a mélyen gyökerező ellenszenv és felsőbbrendűség azt idézheti elő, hogy a beszédünkkel és a tetteinkkel nagy fájdalmat okozunk másoknak (Péld 12:18). Nem is kérdés, hogy a büszkeség feldúlhatja a gyülekezet békéjét.

9. Hogyan segít a Biblia abban, hogy ne fertőzze meg a gondolkodásunkat a rasszizmus vagy bármi más, ami helytelen büszkeségből fakad? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁹ Ha hajlunk arra, hogy jobbnak gondoljuk magunkat másoknál, akkor jusson eszünkbe, hogy „mindazok, akik büszkék a szívükben, utálatosak Jehovának” (Péld 16:5). Jól tesszük továbbá, ha elgondolkozunk azon, hogy hogyan tekintünk azokra, akiknek más a bőrszíne, a nemzetisége vagy a kultúrája. Ha többre tartjuk magunkat másoknál a származásunk miatt, akkor tulajdonképpen megfeledkezünk arról, hogy Isten „e g y emberből alkotta az emberek minden nemzetét” (Csel 17:26). Ebből is látható, hogy csak egy emberi faj létezik, hiszen az egész emberiség Ádámtól származik. Hogyan is gondolhatnánk azt, hogy bizonyos rasszok eredendően felsőbb vagy alsóbb rendűek más rasszoknál? Ez a gondolkodás az Ördög malmára hajtja a vizet, mert azt akarja elérni, hogy ne szeressük egymást, és ne legyünk egységesek (Ján 13:35). Ahhoz, hogy megnyerjük a Sátánnal vívott csatát, kerülnünk kell a helytelen büszkeség minden formáját (Péld 16:18).

10–11. a) Miért alakulhat ki bennünk könnyen szeretet a világ iránt? b) Mihez vezetett az, hogy Démász szerette a világot?

¹⁰ „Az egész világ [Sátán] hatalmában van”, mivel ő az uralkodója (Ján 12:31; 1Ján 5:19). Ezért a világban sok minden összeegyeztethetetlen a bibliai alapelvekkel. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden, ami e világhoz kötődik, rossz. De abban biztosak lehetünk, hogy Sátán az uralma alatt álló világot felhasználva, célba fogja venni a vágyainkat. Azt akarja elérni, hogy bűnt kövessünk el, vagy hogy megszeressük a világot, és elhanyagoljuk Jehova imádatát. (Olvassátok fel: 1János 2:15, 16.)

¹¹ A világ néhány első századi keresztényt is magával ragadott. Például Pál ezt írta Démászról: „elhagyott engem, mivel a jelenlegi világrendszert szerette” (2Tim 4:10). A Bibliából nem derül ki, hogy Démász pontosan mit szeretett a világban, ami miatt elhagyta Pált. Lehetséges, hogy fontosabbá váltak számára az anyagi dolgok Jehova szolgálatánál. Bárhogy volt is, Démász elszalasztotta a lehetőséget, hogy Pál munkatársaként különleges feladatokat lásson el Isten szolgálatában. De nyújthatott-e neki a világ bármit is, ami felér Jehova áldásával? (Péld 10:22).

12. Hogyan csal minket tőrbe Sátán „a gazdagság megtévesztő hatalma” által?

¹² Ugyanez velünk is megtörténhet. Teljesen természetes, hogy szeretnénk gondoskodni magunkról és a családunkról (1Tim 5:8). Jehova is azt szeretné, hogy jó körülmények között éljünk. Mi sem mutatja ezt jobban annál, hogy Ádámnak és Évának csodálatos paradicsomi otthont adott (1Móz 2:9). Azonban Sátán „a gazdagság megtévesztő hatalma” által megpróbálja kihasználni ezt a vágyunkat  (Máté 13:22). Ezért sokan azt gondolják, hogy a pénz és az anyagi dolgok teszik majd boldoggá és sikeressé őket. De ez nem igaz! Ha hiszünk ennek a téves elképzelésnek, elveszíthetjük a legértékesebb kincsünket, Jehova barátságát. Jézus erre figyelmeztette a követőit: „Senki sem szolgálhat rabszolgaként két úrnak; mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok rabszolgaként Istennek is, és a Gazdagságnak is” (Máté 6:24). Aki az anyagi dolgok megszerzéséért él, az már nem Jehovát szolgálja, és Sátán pontosan ezt akarja elérni. Soha ne engedjük, hogy a pénz vagy a pénzért megvásárolható dolgok fontosabbá váljanak a Jehovával ápolt barátságunknál! Kiegyensúlyozottan kell gondolkoznunk az anyagi javakról, hogy meg tudjuk nyerni a csatát Sátánnal szemben. (Olvassátok fel: 1Timóteusz 6:6–10.)

13. Hogyan torzítja el a világ a házasságról és a nemiségről alkotott képet?

¹³ A szexuális erkölcstelenség egy másik csapdája Sátán világának. Napjainkban sokan úgy gondolják, hogy a házastársi hűség és maga a házasság is régimódi, és korlátozza őket a szabadságukban. Egy híres színésznő például ezt mondta: „Sem a férfiak, sem a nők nem tudnak monogámiában élni. Senkit sem ismerek, aki hűséges, vagy az akar lenni.” Egy színész pedig a következőkképpen vélekedett: „Nem hinném, hogy úgy vagyunk kitalálva, hogy az egész életünket egyvalakivel éljük le.” Mennyire örülhet Sátán, amikor népszerű emberek leminősítik Isten ajándékát, a házasságot. Az Ördögnek egyáltalán nem érdeke, hogy a házasságok sikeresek legyenek. Ahhoz, hogy megnyerjük a csatát Sátánnal szemben, úgy kell tekintenünk a házasságot, ahogyan Isten.

14–15. Hogyan tudjuk elkerülni a szexuális erkölcstelenséget?

¹⁴ Akár házasságban élünk, akár nem, határozottan kerülnünk kell a szexuális erkölcstelenség minden formáját. Ez egyáltalán nem könnyű. Például, ha fiatal vagy, az iskolatársaid talán azzal dicsekednek, hogy ki mindenkivel feküdtek már le. Vagy talán azzal hencegnek, hogy szoktak szextingelni, ami nem más, mint szexuális tartalmú üzenetek vagy képek küldése mobiltelefonról. Bizonyos országokban a szextinget gyermekpornográfiának tekintik. A Biblia ezt mondja: „aki paráználkodik [szexuális erkölcstelenséget követ el], a saját teste ellen vétkezik” (1Kor 6:18). A szexuális úton terjedő betegségek nagyon sok szenvedést okoznak, és sok esetben halálhoz vezetnek. Egy felmérés szerint a legtöbb egyedülálló fiatal, aki elveszítette a szüzességét, megbánta, amit tett. A média azt akarja elhitetni velünk, hogy nem lesznek rossz következményei annak, ha megsértjük Isten törvényét, és szexuális erkölcstelenséget követünk el. De ez távolról sem igaz! Akik elhiszik ezt a hazugságot, azokat rabul ejti „a bűn megtévesztő hatalma” (Héb 3:13).

¹⁵ Mit tehetsz, ha kísértést érzel arra, hogy szexuális erkölcstelenséget kövess el? Ismerd el a gyengeségedet! (Róma 7:22, 23). Imádkozz Istenhez erőért! (Fil 4:6, 7, 13). Kerüld az olyan helyzeteket, melyek bűnbe vihetnek! (Péld 22:3). És ha kísértést jelentő helyzetbe kerülsz, azonnal mondj nemet! (1Móz 39:12).

16. Hogyan válaszolt Jézus, amikor Sátán megkísértette, és mit tanulhatunk ebből?

¹⁶ Jézus kiváló példát mutatott abban, hogyan kell ellenállni a kísértésnek. Nem dőlt be Sátán hitegetéseinek, és nem volt szüksége időre, hogy átgondolja  a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Ehelyett azonnal válaszolt az Ördögnek, ezt mondva: „Meg van írva. . .” (Olvassátok fel: Máté 4:4–10.) Mivel Jézus ismerte Isten Szavát, gyorsan tudott idézni belőle, amikor Sátán megkísértette. Mi is csak úgy nyerhetjük meg a Sátán ellen vívott csatát, ha még a gondolatát is elvetjük annak, hogy szexuális erkölcstelenséget kövessünk el (1Kor 6:9, 10).

17–18. a) Milyen fegyverei vannak még Sátánnak, és miért számítunk rá, hogy be fogja vetni őket ellenünk? b) Mi vár Sátánra, és miért ösztönöz ez téged kitartásra?

¹⁷ A büszkeségen, az anyagiasságon és a szexuális erkölcstelenségen kívül Sátánnak sok más fegyvere is van. Például sok kereszténynek a családtagjai ellenségeskedésével vagy az iskolatársai gúnyolódásával kell szembenéznie. Más testvéreink pedig olyan helyen élnek, ahol a hatóságok korlátozzák a prédikálómunkát. Ezek a nehézségek nem lepnek meg minket, mert Jézus figyelmeztette a követőit: „gyűlölet célpontjai lesztek minden ember előtt az én nevem miatt, de aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 10:22).

¹⁸ Hogyan győzhetünk a Sátán elleni harcban? Jézus ezt mondta a tanítványainak: „Kitartásotok által szerzitek meg lelketeket” (Luk 21:19). Az emberek nem tudnak maradandó kárt okozni nekünk. Senki sem választhat el minket Istentől, ha mi nem hagyjuk (Róma 8:38, 39). Az sem jelent győzelmet Sátánnak, ha meghalunk, mert Jehova fel fog támasztani minket (Ján 5:28, 29). Az Ördögnek viszont nincs semmi reménye. Ennek az istentelen világnak a pusztulása után a mélységbe fogják vetni ezer évre (Jel 20:1–3). Amikor véget ér Jézus ezeréves uralma, egy rövid időre „eloldozzák. . . a börtönéből”, és még utoljára megpróbálja majd félrevezetni a tökéletes emberiséget. De aztán örökre el lesz pusztítva (Jel 20:7–10). Az ő sorsa meg van pecsételve, te viszont örökké élhetsz. Szállj hát szembe vele a hitben szilárdan, és ne feledd, megnyerheted az ellene vívott harcot!