Közép-Amerika legnagyobb tavának kincsei

ANNAK ellenére, hogy Nicaragua kicsinyke ország, Közép-Amerika legnagyobb tavával, a Nicaragua-tóval büszkélkedhet. Érdekes, hogy talán ez az egyetlen édesvizű tó, melyben olyan, óceánokban honos halak találhatók, mint például a cápa, a kardhal és a tarpon. A tudósok úgy vélik, hogy ez a víztömeg valaha egy Csendes-óceánra nyíló öböl volt, melyet később a vulkanikus tevékenység elzárt az óceántól. Ahogy a víz sótartalma csökkent, a halak alkalmazkodtak az új környezetükhöz.

A tó körülbelül 160 kilométer hosszú, a legszélesebb pontján 70 kilométer széles, és mintegy 30 méterrel fekszik a tengerszint felett. Több mint 400 sziget található benne, melyek közül úgy 300 a tó északi végénél fekvő Granada város közelében, az Asese-félsziget körül csoportosul. Ezeket Granada szigetecskéinek nevezik.

A legnagyobb sziget az Ometepe-sziget, mely a tó közepén fekszik. Hozzávetőleg 25 kilométer hosszú és 13 kilométer széles. A szigetet két vulkán alkotja, melyeket egy földnyelv köt össze. A magasabbik vulkán, a Concepción 1610 méterre emelkedik a tó szintje fölé, és szembetűnően szimmetrikus a formája. Ez a vulkán ma is aktív, és meghatározó jellegzetessége a sziget északi részének. A másik tűzhányó, az 1394 méter magas Madera, egy szunnyadó vulkán. Buja növényzet borítja, és a krátere egy ködben úszó tónak ad otthont.

A Nicaragua-tó a vidék egyik kedvelt turistalátványossága. A látogatók azért jönnek ide, hogy megcsodálják a trópusi táj természeti szépségét és a letűnt civilizációkból ránk maradt sok-sok tárgyi leletet. Ám a tónak még más felfedezésre váró kincsei is vannak.

Egy közösség, mely a tavon él

Granada szigetecskéinek igen gazdag a vadvilága és a trópusi növényzete. Egzotikus virágok pompáznak a sűrű erdőkben, melyek szinte teljesen beborítják a legtöbb vulkanikus szigetet. A partok mentén gyönyörű vízimadarak élik a mindennapjaikat, köztük kistestű kék gémek, nagy kócsagok, halászsasok, kígyónyakú madarak és kárókatonák. A dzsungel szélén nagy, gesztenyeszínű madarak, a rózsásarcú sapuk építik fészküket a hatalmas fákra. Lecsüngő fészkeik bizonytalanul lengedeznek a tó felől fújó szélben.

 Némelyik szigetecskét helyi halászok otthonai és gazdag emberek nyaralói tarkítják. A szigeteken vannak iskolák, éttermek, bárok, valamint egy temető is. A szigetcsoport olyan, mint egy falu, egy közösség, mely a tavon él.

Minden reggel egy kék-fehér színű iskolahajó járja körbe a szigeteket, hogy összeszedje a gyerekeket. Egy kenuról pedig gyümölcsöt és zöldséget lehet vásárolni. Mindennapos látvány, hogy a halászok kifeszítik a hálóikat, és hogy az asszonyok ruhákat mosnak a tóban.

Jehova Tanúi is serénykednek a szigeteken. Csónakokkal keresik fel a helyieket, hogy beszéljenek nekik Isten Királyságának jó híréről (Máté 24:14). De a vidék sajátos földrajzi adottsága nem kis fejtörést okozott: Hol lehetne megtartani az összejöveteleket, hogy tanulmányozhassák Isten Szavát, a Bibliát? A Tanúk eleget akartak tenni annak a bibliai parancsnak, hogy ’ne hagyjanak fel egybegyűlésükkel’, ezért egy leleményes ötlettel álltak elő. Kitalálták, hogy megépítik Nicaragua első úszó Királyság-termét (Héberek 10:25).

Úszó Királyság-terem

2005 novemberében erre a területre költözött egy Tanú-házaspár, akik teljes idejű szolgák. Néhány hónappal később, amikor meghívták a helyieket Krisztus halálának évenként megtartott emlékünnepére, kellemes meglepetés volt nekik, hogy 76 személy ment el erre az eseményre. Ez meggyőzte a házaspárt arról, hogy szükség van rá, hogy rendszeresen legyenek keresztény összejövetelek a környéken. Mivel nem találtak megfelelő helyet az összejöveteleknek, a két úttörő előállt egy ötlettel: Miért ne építenének egy úszó Királyság-termet, melyet el lehetne vontatni az emberek számára könnyen megközelíthető helyekre?

Bár ez a vállalkozó kedvű házaspár még sohasem tervezett vagy épített semmilyen úszó építményt, belevágott az építkezésbe. Ők és még hat másik személy egy hónapig dolgoztak a Királyság-terem megépítésén. Az új összejöveteli hely egy egyszerű tutaj. Acélcsövekből összehegesztettek egy keretet, amelybe 12 darab 150 literes hordót helyeztek. A hordókat sűrített levegővel töltötték meg, hogy az építmény fennmaradjon a vízen. A padló falemezből készült, a tető pedig ponyvából. A munkások minden este imádkoztak az építkezés sikeréért, mert nem voltak  benne biztosak, hogy a terem fenn fog maradni a vízen. De végül minden jól alakult.

Az új Királyság-teremben 2006. június 10-én tartották meg az első nyilvános összejövetelt. A következő nap a Királyság-termet átvontatták a szigetcsoport másik végére, hogy megtartsák ugyanazt a programot az ottani embereknek. Annak ellenére, hogy néhány személynek több mint fél órát kellett gyalogolnia a dzsungelben, a két összejövetelen együttvéve 48-an voltak jelen. Mindannyian nagyon örültek annak, hogy saját imádati helyük lehet.

Az úszó Királyság-teremben megtartott összejöveteleknek sajátos hangulata van: miközben az előadó beszél, a háttérben a víz hangja hallatszik, amint finoman nyaldossa a sziklákat, és időnként majmok kiabálása hangzik fel a távolból. A szigetlakók csakhamar megszokták a terem látványát, sokszor integetnek, amikor az egyik helyről a másikra vontatják. Minden héten több mint 20 személy jön el az úszó Királyság-terembe, hogy együtt lehessen keresztény társaival, és bibliai oktatást kapjon. A Királyság-terem valódi kincs!

Az Ometepe-szigeten

Az Ometepe-sziget Granadától körülbelül 50 kilométerre fekszik, déli irányban. A sziget természeti szépsége és termékeny földje miatt már régóta kedvelt lakóhely. Mi több, itt találták meg a földművelés legkorábbi bizonyítékait Nicaraguában. Az Ometepe-sziget 42 000 embernek ad otthont, akik halászattal, valamint kukorica, banán, kávé és más növények termesztésével foglalkoznak. A vadvilág itt is változatos. Papagájrajok rikácsolnak; nagytestű szarkaszajkók cikáznak a fák között, és eközben felcsillan kék-fehér tollazatuk. Sokak kedvence, a fehér arcú csuklyásmajom is megtalálható itt.

Az Ometepe-sziget lakóihoz is rendszeresen eljutnak Isten Királysága jó hírének hirdetői. 1966-ban 8 Tanú élt itt, ma viszont 183-an vannak, és négy virágzó gyülekezetben szolgálnak. Mindegyik gyülekezetnek saját Királyság-terme van, melyek könnyen megközelíthető helyen épültek. Ma már minden 230 szigetlakó közül egy Tanú.

Ám az évek folyamán az Ometepe-szigeten élő Tanúknak nehézségekkel is szembe kellett nézniük. Például 1980-ban ellenséges érzületű személyek felgyújtották a Királyság-termet Méridában. 1984-ben építettek egy másik termet, melyet 2003-ig használtak, amikor is egy gyönyörű, új Királyság-termet adtak át a helyi, 60 fős gyülekezet örömére.

Moyogalpába egy olyan Királyság-termet terveztek, ahol szükség esetén nagyobb összejöveteleket is megtarthatnak. A terem mögött a tető meg van hosszabbítva, és alatta található egy külső színpad. A színpaddal szemben vannak a székek, egészen a telek végéig, és fölöttük egy ponyva van kifeszítve, hogy árnyékot adjon. A tó térségében élő Tanúk és a barátaik rendszeresen összejönnek itt kongresszusokra. Az ilyen összejöveteleken remek lehetőség nyílik arra, hogy Jézus Krisztus új tanítványai megkeresztelkedjenek a Nicaragua-tóban (Máté 28:19).

Megmaradnak a tó kincsei?

A Nicaragua-tavat mindig is legyőzhetetlennek tartották, valószínűleg azért, mert nagyon nagy. Ma azonban védelemre van szüksége. A tóba beleengedik a mezőgazdasági és ipari szennyvizet, ezenkívül a kiirtott erdők területéről az eső belemossa a talajt a vízbe.

Az még a jövő titka, hogy a kormány és a helyi lakosok meg tudják-e fékezni a pusztítást. De az biztos, hogy a Teremtő megőrzi örökségként az engedelmes emberiség számára a föld minden kincsét, köztük a szikrázó tavakat, a gyönyörű szigeteket és a csodálatos élővilágot. Ahogy a Biblia írja: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29).

[Kép a 26. oldalon]

Úszó Királyság-terem