NAGYON vallásos voltam, és igyekeztem részt venni a katolikus egyház tevékenységeiben. Énekeltem az egyházi kórusban, és ha a papok vidékre utaztak misét tartani, velük mentem. Aztán 1955-ben a nővérem beszélt nekem arról, hogy a föld paradicsom lesz. Kaptam tőle egy Bibliát, és két kiadványt, ,A Királyságnak ez a jó híre’ füzetet és „Az Isten legyen igaz” könyvet. Nagyon fellelkesültem, ezért megkérdeztem a papot, hogy elolvashatnám-e a Bibliát. Azt mondta, hogy meg fogok tőle bolondulni, de én elhatároztam, hogy mindenképp elolvasom.

Később a nagyszüleimhez költöztem Boca Chicába. Ott a pap megkérdezte, miért nem járok templomba. Elmondtam neki, hogy rájöttem, sok egyházi tanítás nincs összhangban a Bibliával. A pap szörnyen dühös lett, és ezt ordította:

 – Na idefigyeljen, kisasszony, maga az én báránykám, és elkóborolt a nyájamtól!

– Ez nem így van. Pont maga az, aki elkóborolt Jehova nyájától. Minden bárány Jehováé, és egyetlen ember sem tekintheti őket a magáénak – válaszoltam neki.

Soha többet nem mentem templomba. A nővéremhez költöztem, és mindössze hat hónappal azután, hogy először hallottam az igazságról, megkeresztelkedtem. Egyből jelentkeztem általános úttörőnek. Egy évvel később feleségül mentem Enrique Glasshoz, aki körzetfelvigyázó volt. Egyszer, amikor a La Romana parkban prédikáltunk, a rendőrség letartóztatta Enriquét. Miközben elvitték, utánuk eredtem, és ezt mondtam: „Én is Jehova Tanúja vagyok, és prédikáltam. Engem miért nem visznek el?” De nem tartóztattak le.

Enrique korábban már több mint hét és fél évet töltött börtönben. Ez alkalommal 20 hónapra ítélték. Minden vasárnap meglátogattam. Egyszer a börtönparancsnok ezt kérdezte tőlem:

– Mondja, mit keres maga itt?

– A férjemet itt tartják fogva, mivel Jehova Tanúja.

– Olyan fiatal, és ön előtt az élet. Miért pazarolja az idejét Jehova Tanúira?

– Én is Jehova Tanúja vagyok. Még ha hétszer megölne is, és feltámasztana, akkor is Jehova Tanúja maradnék – válaszoltam a parancsnoknak, akinek elege lett belőlem, és távozásra szólított fel.

A betiltás feloldása után Enriquével sok éven át szolgáltunk a körzet- és kerületmunkában. A férjem 2008. március 8-án elhunyt. Én azóta is általános úttörő vagyok.