Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az élő bolygó

Az élő bolygó

Soha nem lehetett volna élet a földön, ha nincs az a sok, nagyon szerencsés „véletlen”, melyek némelyike a XX. századig teljesen ismeretlen volt, vagy csak alig tudtunk róluk valamit. Ilyen „véletlen” például. . .

  • a Föld elhelyezkedése a tejútrendszerben és a Naprendszerben, továbbá a pályája, a hajlásszöge, a forgási sebessége és a szokatlan holdja,

  • a mágneses tere és a légköre, melyek kettős pajzsot alkotnak körülötte,

  • a természetes körforgások, melyek megújítják és megtisztítják a föld levegő- és vízkészletét.

Miközben megvizsgálod a föld jellegzetességeit, kérdezd meg magadtól: „Vajon mindez a vakvéletlen műve vagy céltudatos tervezés eredménye?”

A Föld tökéletes „lakcíme”

Lehetne ennél jobb helyen a Föld ahhoz, hogy élet legyen rajta?

Ha le kell írnod a lakcímedet, milyen adatokat adsz meg? Az utcát, a várost, és talán az országot is. Ennek mintájára nevezzük a tejútrendszert a Föld „országának”, a Naprendszert – vagyis a Napot és a bolygóit – a „városának”, a Föld Naprendszeren belüli pályáját pedig az „utcának”. A csillagászat és a fizika terén elért fejlődésnek köszönhetően a tudósok mélyreható ismeretet szereztek arról, hogy milyen jó hely az a kicsiny pont a világegyetemben, ahol élünk.

Kezdjük azzal, hogy a „városunk”, azaz a Naprendszerünk a legideálisabb helyen van a tejútrendszerben – se nem túl közel a galaxis közepéhez, se nem túl távol onnan. Ebben a „lakható zónában”, hogy a tudósok szavaival éljünk, pont megfelelő az élet fenntartásához szükséges kémiai elemek koncentrációja. Kijjebb túl kevés van ezekből az elemekből, beljebb pedig túl veszélyes a környezet, például mert nagyobb mértékű a halált okozó sugárzás. „Ennél jobb helyen nem is lakhatnánk” – írja a Scientific American.1

Az ideális „utca”: Épp ilyen jó helyen van a Föld „utcája” is, vagyis a keringési pályája „városunkban”, a Naprendszerben. A Föld keringési pályája körülbelül 150 millió kilométerre van a Naptól, vagyis abban a szűk zónában található, amely lakható, mivel sem fagy, sem perzselő hőség nem fenyegeti az életet. Továbbá a Föld pályája szinte kör alakú, és ez lehetővé teszi, hogy egész évben nagyjából ugyanolyan távolságra legyünk a Naptól.

A Nap pedig egy tökéletes „erőmű”. Stabil, ideális a mérete, és éppen megfelelő mennyiségű energiát bocsát ki. Jó okkal mondják róla, hogy „nagyon különleges csillag”.2

Az ideális „szomszéd”: Ha „közvetlen szomszédot” kellene választanod a Földnek, nem is találhatnál jobbat a Holdnál. Az átmérője kicsit nagyobb, mint a Föld átmérőjének az egynegyede. A Naprendszerünk többi holdjához képest a mi holdunk szokatlanul nagy a Földhöz viszonyítva. Merő véletlenség? Ennek kevés az esélye.

Elsősorban a Hold idézi elő az árapályt, melynek létfontosságú szerepe van a Föld ökológiájában. Ezenkívül hozzájárul ahhoz, hogy a Föld forgástengelye stabil maradjon. Bolygónk a méretre készült holdja nélkül úgy inogna, mint egy pörgettyű, sőt talán még fel is borulna, és az oldalán forogna tovább. Az éghajlatban, az árapályban és más jelenségekben bekövetkező változások katasztrofálisak lennének!

A Föld tökéletes hajlásszöge és forgási sebessége: A Föld körülbelül 23,4 fokos hajlásszöge előidézi az évszakok váltakozását, ezenkívül mérsékli a hőmérsékletet, és nagyon sokféle éghajlati zóna kialakulását teszi lehetővé. „A bolygónk hajlásszöge »éppen megfelelő«” – írja a Rare Earth—Why Complex Life Is Uncommon in the Universe című könyv.3

A Föld forgási sebességének köszönhetően a nappalok és az éjszakák hossza is „éppen megfelelő”. Ha a forgás időtartama lényegesen hosszabb lenne, akkor a nappalok is hosszabbak lennének, és a Föld Nap felőli oldala megsülne, a másik oldala pedig megfagyna. Ha viszont a Föld sokkal gyorsabban forogna, a nappalok rövidebbek lennének, talán csak néhány órásak, és a Föld gyors forgási sebessége miatt veszélyes jelenségek alakulnának ki, például szűnni nem akaró, viharos erejű szelek.

Földünk védőpajzsai

A halált okozó sugárzások és a meteoroidok tömkelege veszélyes hellyé teszik a világűrt. De úgy tűnik, hogy kék bolygónk szinte karcolás nélkül repül ebben a galaktikus „céllövöldében”. Hogyan lehetséges ez? A Földet csodálatos pajzsok védik: egy erős mágneses tér és egy sajátos légkör.

A Föld láthatatlan mágneses tere

A Föld mágneses tere: A Föld magját folyékony halmazállapotban lévő vas alkotja, melynek forgása által hatalmas és erős mágneses tér jön létre, amely messzire kiterjed a világűrben. Ez a pajzs megvéd minket a kozmikus sugárzás irdatlan erejétől és a Nap okozta halálos erejű jelenségektől. Ez utóbbiakhoz tartozik például a napszél, vagyis a töltött részecskék folyamatos áramlása; a napkitörések, melyek percek alatt több milliárd hidrogénbombányi energiát bocsátanak ki; valamint a Nap felszínén végbemenő koronakitörések, melyek több milliárd tonna anyagot lövellnek ki a világűrbe. A saját szemeddel is láthatod, hogy a Földnek van mágneses védőpajzsa, ugyanis a napkitörések és a koronakitörések színes, intenzív fényjelenségeket, úgynevezett sarki fényeket hoznak létre a légkör felső rétegében, a Föld mágneses pólusainak közelében.

Északi fény

A Föld légköre: Ez a gázokból álló takaró teszi lehetővé, hogy lélegezni tudjunk, de nem csak ez a célja. Védőpajzsként is szolgál. Az egyik külső rétegében, a sztratoszférában ózon található, ami az oxigén egyik módosulata. Az ózon a Föld légkörébe lépő ultraibolya (UV) sugárzásnak akár a 99 százalékát is elnyeli. Az ózonréteg tehát sokféle élőlényt megóv a veszélyes sugárzástól, például az embert, vagy éppen a planktonokat, melyeknek az oxigénkészletünk nagy hányadát köszönhetjük. A sztratoszférában található ózon mennyisége nem állandó, hanem egyenesen arányos a beérkező ultraibolya sugárzás erősségével. Vagyis az ózonréteg egy dinamikus, hatékony pajzs.

A légkör megvéd minket a meteoroktól

Emellett a légkörünk nap mint nap több millió, űrből érkező törmeléktől véd meg minket. A méretük nagyon változó, lehetnek egészen aprók, de akár sziklaméretűek is. Ezek zömmel elégnek a légkörben, fénycsóvát húzva maguk után. Ezt nevezzük meteornak vagy hullócsillagnak. De az élethez szükséges sugárzásoknak, például a hőnek és a látható fénynek a Földet körülvevő pajzsok nem állják útját. A légkör még segít is abban, hogy a hő mindenhová eljusson a Földön. Éjjel pedig olyan, mint egy takaró, nem engedi, hogy a hő gyorsan elillanjon.

A Föld mágneses tere és a légköre valóban a tervezés csodája, melyet még most sem értünk teljesen. Ugyanez igaz azokra a körforgásokra is, melyek fenntartják az életet a bolygónkon.

Csak a véletlen műve, hogy a bolygónkat két dinamikus védőpajzs veszi körül?

Természetes körforgások

Képzeld el, mi lenne, ha egy házban nem cserélődne a levegő, elzáródna a vízvezeték és a csatornarendszer, és a szemetet sem vinnék el. A ház rövid időn belül lakhatatlanná válna. A bolygónk bizonyos értelemben pont olyan, mint ez a ház, ugyanis nem kapunk külső forrásból, a világűrből tiszta levegőt és vizet, és a hulladékunkat sem lőjük ki oda. De akkor hogyan marad tiszta és lakható a föld? A válasz a természetes körforgásokban, így például a víz-, a szén-, az oxigén- és a nitrogénkörforgásban rejlik, melyeket az alábbiakban leegyszerűsítve mutatunk be.

A vízkörforgás: Víz nélkül nincs élet. Ha nem jutunk vízhez, pár napon belül meghalunk. A vízkörforgásnak köszönhetően a bolygónk minden részén van friss, tiszta víz. A körforgás három szakaszból áll. 1. A napból jövő hő hatására a víz elpárolog, és bekerül a légkörbe. 2. A megtisztított víz lecsapódik, és felhőket hoz létre. 3. A felhőkből eső, jégeső, havas eső vagy hó hullik a földre, majd ismét elpárolog, és a folyamat kezdődik elölről. Mennyi víz van újrahasznosítva évente? A becslések szerint annyi, hogy az egész földet körülbelül 80 centiméter magasan beborítaná.4

A szén- és az oxigénkörforgás: Mint tudod, ahhoz, hogy élhessünk, lélegeznünk kell. Oxigént kell a tüdőnkbe szívnunk, majd ki kell lélegeznünk a szén-dioxidot. De mivel sok milliárd ember és állat lélegzik egyszerre, hogyhogy nem fogy el az oxigén, és nem telítődik a levegő szén-dioxiddal? A válasz az oxigénkörforgásban keresendő. 1. Egy lenyűgöző folyamat, a fotoszintézis során a növények felveszik az általunk kilélegzett szén-dioxidot, és a nap energiájának segítségével szénhidrátokat és oxigént állítanak elő belőle. 2. Mi belélegezzük az oxigént, és kezdődik minden elölről. A szénhidrátok és az oxigén előállítása környezetszennyezés nélkül, hatékonyan és csendesen zajlik le.

A nitrogénkörforgás: Az élethez szerves molekulákra is szükség van, így például fehérjékre. A) Ezeknek a molekuláknak az előállításához nitrogén szükséges. Milyen jó, hogy a légkörünknek körülbelül a 78 százalékát nitrogén teszi ki! A villámlás olyan vegyületté alakítja át a nitrogént, amelyet a növények hasznosítani tudnak. B) Felveszik a nitrogénvegyületeket, és beépítik őket szerves molekulákba. Amikor az állatok megeszik a növényeket, az ő szervezetükbe is bekerül a nitrogén. C) Végül, amikor a növények és az állatok elpusztulnak, a bennük lévő nitrogénvegyületeket a baktériumok lebontják. A bomlási folyamat révén a nitrogén újból bekerül a talajba és a légkörbe, és ezzel bezárul a nitrogénkörforgás.

Tökéletes újrahasznosítás!

A technikai fejlettség ellenére az ember évről évre tonnaszámra termeli az újrahasznosíthatatlan, mérgező hulladékot. A föld viszont, zseniális kémiai folyamatokat felhasználva, tökéletesen újrahasznosítja minden hulladékát.

Szerinted hogyan jöttek létre a föld újrahasznosító rendszerei? „Nem létezik, hogy ennyire tökéletesen harmonikus környezet alakuljon ki, ha a föld ökoszisztémája tényleg csak véletlenszerűen, magától jött létre” – jelenti ki M. A. Corey vallási és tudományos témákkal foglalkozó író.5 Egyetértesz vele?