Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Yukal’ Wolo Naasɔomɔnɔ Lɛ

‘Yukal’ Wolo Naasɔomɔnɔ Lɛ

‘Yukal’ Wolo Naasɔomɔnɔ Lɛ

YƐ AFI 600 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ, Kaldeabii amaŋtsɛ Nebukadnezar ye Yerusalem nɔ kunim, ni ewo maŋtiase lɛ mli la, ni ekumɔ egbogboi lɛ. Emɔ Yuda maŋtsɛ Zedekia ni ejwara ehiŋmɛii. Kɛfata he lɛ, “Yuda abladei lɛ fɛɛ hu, Babel maŋtsɛ lɛ gbe amɛ.”—Yeremia 39:1-8.

Yuda abladei loo lumɛi lɛ ateŋ mɔ kome ni ekã shi faŋŋ akɛ Babilonbii lɛ gbe lɛ hu ji Yukal, Shelemia bi lɛ. Yukal he sane hee ko eje kpo. Shi dani wɔɔsusu no he lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ Yukal kɛ egbii lɛ ahe lɛ he wɔkwɛa.

“Amɛnyɛŋo”

Yehowa kɛ nitsumɔ wo gbalɔ Yeremia dɛŋ koni ejaje kojomɔ shɛɛ sane eshwie Yuda kɛ Yerusalem nɔ. Nyɔŋmɔ ha Yeremia le akɛ Yuda maŋtsɛmɛi, elumɛi, esɔfoi, kɛ maŋbii lɛ ‘kɛ lɛ baawu.’ Kɛlɛ, Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Shi amɛ nyɛŋo; ejaakɛ mikɛo yɛ.”—Yeremia 1:17-19.

Beni Babilonbii lɛ yawo Yerusalem ni ji Yuda maŋtiase lɛ he ka lɛ, Maŋtsɛ Zedekia tsu kɛtee Yeremia ŋɔɔ shii enyɔ koni ayabi lɛ kɛji Nebukadnezar baashi maŋtiase lɛ kɛya emaŋ lo, ni agbɛnɛ hu esɔle koni eba mli nakai. Yukal ní ale lɛ hu akɛ Yehukal lɛ fata mɛi ni maŋtsɛ lɛ tsu lɛ ahe. Shɛɛ sane ni Nyɔŋmɔ kɛha Yeremia ji akɛ, Babilonbii aloo Kaldeabii lɛ baakpata maŋtiase lɛ hiɛ. Yerusalembii lɛ ateŋ mɛi ni baaya nɔ ahi maŋ lɛ mli lɛ baagboi yɛ hɔmɔ, gbele hela, kɛ klante naa. Shi mɛi ni aaaje kpo kɛaatee Kaldeabii lɛ aŋɔɔ lɛ ayi aaaná wala. Yeremia wiemɔ lɛ ha Yuda lumɛi lɛ amli wo la naakpa!—Yeremia 21:1-10; 37:3-10; 38:1-3.

Yukal fata lumɛi ni wo Zedekia hewalɛ akɛ: “Ha agbe nɛkɛ nuu [Yeremia] nɛɛ; ejaakɛ eeha tabilɔi . . . lɛ fɛɛ nijiaŋ miije wui” lɛ ahe. Yukal ní yitsoŋ wa lɛ fata mɛi hu ni yashɛ Yeremia amɛwo bu kɛ emli ŋmɔtɔ lɛ mli lɛ ahe, shi sɛɛ mli lɛ ayajie gbalɔ lɛ kɛjɛ bu lɛ mli. (Yeremia 37:15; 38:4-6) Akɛni Yeremia bo Yehowa toi hewɔ lɛ, abáa eyi kɛjɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ mli, shi ekã shi faŋŋ akɛ Yukal gbo beni akpata maŋ ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ nɔ lɛ hiɛ lɛ.

Sane Hee ko ni Yɔɔ Miishɛɛ

Abaanyɛ akɛɛ akɛ, nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ ni ji afi 2005 lɛ mli “aŋma” sane hee ni kɔɔ Yukal he lɛ afɔ̃ shi yɛ Yerusalem. Bɔ ni ebalɛ ji akɛ, mɛi ni tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii lɛ miitsa shi yɛ he ko kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaana Maŋtsɛ David maŋtsɛwe lɛ. Amɛyana tɛ tsũ kpɛlɛlɛɛ ko ní amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Babilonbii lɛ kumɔ lɛ beni amɛkpata Yerusalem hiɛ yɛ Yeremia gbii lɛ amli lɛ.

Aleee kɛji nakai tsũ lɛ ji David maŋtsɛwe lɛ. Shi kɛlɛ, mɛi ni tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii lɛ na nɔ ko—wolo naasɔomɔnɔ ko ni akɛ nishɔ̃ɔ sũ fee, ni ehe mfoniri yɔɔ baafa 14 lɛ, ni no lɛ, amɛna mɔ nɔ̃ ni ji. Kulɛ, akɛsɔo wolo ko naa, shi afii babaoo nɛ ni nakai wolo lɛ kpɔtɔ. Niŋmaa ni yɔɔ wolo naasɔomɔnɔ lɛ nɔ lɛ kaneɔ akɛ: “Yehukal ni ji Shelemiyahu bi Shovi bi lɛ nɔ̃.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yeremia henyɛlɔ Yehukal loo Yukal ni ji Shelemia bi lɛ wolo naasɔomɔnɔ ni.

Blema nibii ni atsaa shi ataoɔ ahe nilelɔ Eilat Mazar ní tsɔɔ niŋmaa ni yɔɔ wolo naasɔomɔnɔ lɛ nɔ lɛ shishi lɛ ŋma akɛ, yɛ Gemaria ni ji Shafan bi ní egbɛi yɔɔ wolo naasɔomɔnɔ ko ni amɛyana yɛ David Maŋ lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, Yehukal ji “lumɔ ni ji enyɔ nɔ̃” ní amɛna nɔ ko ni yeɔ he odase akɛ eji lumɔ. *

Jeee blema nibii ni ayanaa lɛ anɔ atsɔɔ anáa hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli; shi moŋ gbalɛi ni ajɛ Nyɔŋmɔ mumɔ mli aŋmala lɛ amlibaa ji nibii ni hi jogbaŋŋ ni aaadamɔ nɔ aná hemɔkɛyeli yɛ Biblia lɛ mli. Yinɔsaji yeɔ he odase akɛ bɔ ni Yeremia gba Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he sane efɔ̃ shi lɛ, nakai pɛpɛɛpɛ eba mli. Esa akɛ hiɛgbeji agbele ni ba Yeremia henyɛlɔi lɛ anɔ lɛ awo wɔhemɔkɛyeli lɛ mli hewalɛ akɛ kɛ́ wɔye anɔkwa tamɔ Yeremia lɛ, no lɛ wɔhenyɛlɔi lɛ ‘nyɛŋ wɔ ejaakɛ Yehowa kɛ wɔ yɛ.’

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 Kɛ́ ootao Gemaria kɛ Shafan he saji babaoo lɛ, no lɛ kwɛmɔ saneyitso ni ji “Ani Ole Shafan kɛ Eweku Lɛ?” ní je kpo yɛ December 15, afi 2002 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 19-22 lɛ mli lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yeremia eŋmɛɛɛ gbɛ koni nɔnyɛɛ aha eba Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ shi

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 14 lɛ Jɛ]

Gabi Laron/Institute of Archaeology/ Hebrew University ©Eilat Mazar