Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

FÜGGELÉK

Mi a seol és a hádesz?

Mi a seol és a hádesz?

A BIBLIA az eredeti nyelvein több mint 70-szer használja a héber se’ólʹ szót és annak görög megfelelőjét, a haiʹdész szót. Mindkettő a halállal van kapcsolatban. Némelyik bibliafordítás „sírnak” vagy „pokolnak” fordítja őket. De a legtöbb nyelvben nincsenek olyan szavak, amelyek pontosan adnák vissza ennek a héber és görög szónak az értelmét. Az Új világ fordítás ezért a „seol” és a „hádesz” szavakkal él. Mit jelentenek ezek? Figyeljük meg, hogyan használják őket különböző bibliaversekben.

A Prédikátor 9:10 kijelenti: „sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.” Vajon ez azt jelenti, hogy a seol egy konkrét sírhelyre utal, ahová valakinek a hozzátartozóját temették? Nem. Amikor a Biblia egy adott sírhelyre vagy sírra utal, nem a se’ólʹ és a haiʹdész szót használja, hanem más héber és görög szavakat (1Mózes 23:7–9; Máté 28:1). A Biblia tömegsír, illetve egyéb olyan sírok megjelölésére sem használja a „seol” szót, ahol több személyt — mondjuk egy család tagjait — együtt temettek el (1Mózes 49:30, 31).

Akkor milyen helyre utal a „seol”? Isten Szavából azt látjuk, hogy a „seol” vagy a „hádesz” többre utal, mint csupán egy nagy tömegsírra. Az Ézsaiás 5:14 például megjegyzi, hogy a seol ’tágas, és végtelenül szélesre nyitotta száját’. Bár a seol már megszámlálhatatlanul sok halottat „nyelt el”, úgy tűnik, folyton még többre vágyik (Példabeszédek 30:15, 16). A szó szerinti sírhelyektől eltérően, melyekben korlátozott számú halott fér el, ’a seol nem elégszik meg’ (Példabeszédek 27:20). A seol soha nem telik meg. Nincsenek határai. A seol vagy a hádesz tehát nem szó szerinti hely, mely egy adott ponton van, hanem a halottak közös sírja, az a képletes hely, ahol a legtöbb ember halálalvásban van.

A feltámadás bibliai tanítása segít nekünk még jobban megérteni a „seol” és a „hádesz” jelentését. Isten Szava a seolt és a hádeszt azzal a halállal köti össze, amelyből lesz feltámadás (Jób 14:13; Cselekedetek 2:31; Jelenések 20:13). * Isten Szavából arra is fény derül, hogy a seolban vagy a hádeszben nemcsak olyanok vannak, akik szolgálták Jehovát, hanem sok olyan ember is, aki nem szolgálta (1Mózes 37:35; Zsoltárok 55:15). Ezért a Biblia azt tanítja, hogy „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Cselekedetek 24:15).

^ 1. bek. Ezzel ellentétben azok a halottak, akik nem fognak feltámadni, a Biblia szerint nem a seolban vagy a hádeszben vannak, hanem „a gyehennában” (Máté 5:30; 10:28; 23:33). Ahogy a seol és a hádesz nem szó szerinti hely, úgy a gyehenna sem az.