Xeen tiʼ baʼax ku taasik

Xeen tu cuadroil baʼax ku taasik

Halfpoint Images/Moment via Getty Images

¡MAʼ U NÁAYAL A WÓOLEʼEX! 

Le director general tiʼ Salud Pública yaan Estados Unidosoʼ ku yaʼalik baʼax jeʼel u yúuchul tiʼ le paalaloʼob sen usartik redes socialesoʼ | ¿Baʼax ku yaʼalik le Biblia yoʼolal leloʼ?

Le director general tiʼ Salud Pública yaan Estados Unidosoʼ ku yaʼalik baʼax jeʼel u yúuchul tiʼ le paalaloʼob sen usartik redes socialesoʼ | ¿Baʼax ku yaʼalik le Biblia yoʼolal leloʼ?

 Tu kʼiinil 23 tiʼ mayo tiʼ 2023, le director tiʼ Salud Pública yaan Estados Unidosoʼ tu yaʼalaj bix táan u afectartaʼal le táankelem paalal tumen redes socialesoʼ.

  •    Tu informe le director generaloʼ tu yaʼalaj: «Le redes socialesoʼ jeʼel u taasik utsil tiʼ le mejen paalaloʼoboʼ bey xan tiʼ le táankelmoʼoboʼ, chéen baʼaleʼ yaʼab baʼaxoʼob eʼesikeʼ le redes socialesoʼ jeʼel xan u beetik u kʼojaʼantaloʼobeʼ wa u beetik u pʼáatal maʼ kiʼimak u yóoloʼobiʼ» (Las redes sociales y la salud mental de los jóvenes, 2023).

 Tiʼ le informe tu tsʼáaoʼ tu yaʼalaj baʼaxten jach kʼaʼabéet u kanáantaʼal le paalaloʼob tiʼ le redes socialesoʼ:

  •    Le táankelem paalaloʼob yaantiʼob 12 yéetel 15 años «ku máanskoʼob maas tiʼ tres horas sáamsamal teʼ redes socialesoʼ maas séebaʼan jeʼel u pʼáatal maʼ kiʼimak u yóoloʼobeʼ yéetel jeʼel u tsaʼayal kʼojaʼanil tiʼob jeʼex depresión yéetel ansiedadeʼ».

  •    Le paalaloʼob yaantiʼob 14 añosoʼ, «ilaʼabeʼ wa ku sen usarkoʼob le redes socialesoʼ ku pʼáatal maʼ tu weenloʼob tubeel, ku acosartaʼaloʼob, ku pʼáatal maʼ jatsʼuts u yilik u wíinkliloʼobiʼ, ku yuʼubikoʼob mix baʼal u biilaloʼob tsʼoʼoleʼ maas fuerte u tsʼáaik depresión tiʼob, lelaʼ maases ku yúuchul tiʼ le x-chʼúupalaloʼoboʼ».

 ¿Baʼax jeʼel u beetik le taatatsiloʼob utiaʼal u kanáantik u paalaloʼob tiʼ le peligroʼob ku taasik le redes socialesoʼ? Ilawil baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ.

Taatatsileʼex beeteʼex lelaʼ

 Pʼatkech pendienteil. Taatatsileʼex tuukulneneʼex tiʼ le problemas jeʼel u yantal tiʼ a paalaleʼex wa ku meyajtiʼob le redes socialesoʼ, le kéen tsʼoʼokkeʼ ka wilik wa yaan a chaʼik u meyajtiʼ wa maʼ.

 Wa ka tsʼáaik permiso tiʼ a paalal u meyajtiʼob le redes socialesoʼ pʼáatkech pendienteil tiʼob. ¿Bix jeʼel a beetkeʼ?

 Kanáantoʼob tiʼ baʼaloʼob jeʼel u beetik kʼas tiʼobeʼ. Kaʼans tiʼ a paalal bey baʼaxoʼob jeʼel u beetik kʼas tiʼobeʼ yéetel aʼaltiʼob maʼ u chaʼantikoʼob.

  •    Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Ichileʼexeʼ maʼ unaj u yúuchul tʼaan tiʼ le núupkʼebanoʼ, tiʼ tuláakal u jejeláasil baʼaloʼob kʼaastak bey xan tiʼ u píitmáan u tsʼíiboltaʼal wa baʼax […]. Maʼ unaj xan u beetaʼal baʼaloʼob suʼtsiltakiʼ mix u yaʼalaʼal tʼaanoʼob minaʼan u biilaloʼob, mix u yaʼalaʼal kʼaakʼas báaxal tʼaanoʼob» (Efesios 5:3, 4).

  •    Jeʼel u páajtal a wojéeltik u maasil tiʼ le xook «Kaʼans tiʼ a hijo u usart tubeel le redes socialesoʼ».

 Tsʼáa u pʼiis u usarkoʼob le redes socialesoʼ. Aʼal tiʼ a hijo baʼax hora yéetel bukaʼaj tiempo jeʼel u béeytal u máansik teʼ redes socialesoʼ.

  •    Teksto jeʼel u yáantajeʼ: «Le oʼolaleʼ jach kanáanteʼex maʼ a máaneʼex bey máaxoʼob minaʼan u naʼatoʼobeʼ, baʼaxeʼ bey máaxoʼob yaan u naʼatoʼobeʼ. Ilawil u meyajteʼex tubeel le tiempo yaanteʼexoʼ» (Efesios 5:15, 16).

  •    Utiaʼal a wáantik a paal u naʼat bix unaj u meyajtiʼ le redes socialesoʼ chaʼant tu yéetel le video yaan teʼ jaats «dibujoʼob ku péekoʼob» Kanáant bix u meyajtech le redes socialesoʼ.