Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole?

Ani Ole?

Mɛni yɔɔ srɔto yɛ bɔ ni Yesu kɛ kpitiyelɔi ye hã lɛ he?

Blema Yudafoi lɛ she kpiti henɔ ko ni mɛi ye yɛ Biblia beiaŋ lɛ gbeyei waa. Nakai hela ni he yɔɔ gbeyei waa lɛ baanyɛ amɔ helatsɛ lɛ fãji, ni no baanyɛ afite gbɔmɔtso lɛ he ni ebaashwie lɛ kwraa. Abɛ kpiti naa tsabaa. Moŋ lɛ, atseɔ mɛi ni yeɔ eko lɛ kɛjeɔ mɛi krokomɛi ahe, ni afãa amɛ ni amɛhã mɛi krokomɛi ale akɛ amɛmiiye kpiti.​—3 Mose 13:45, 46.

Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ wo kpitiyeli he mlai ni naa wa kwraa fe nɔ ni atsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ, ni enɛ hã shihilɛ lɛ bajara kɛhã mɛi ni yeɔ kpiti lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mlai ni rabifoi lɛ wo lɛ bi ni mɔ ko akabɛŋkɛ kpitiyelɔ ko aaafee mitai 2. Shi kɛ́ kɔɔyɔɔ miitswa lɛ, esaaa akɛ mɔ ko bɛŋkɛɔ amɛ aaafee mitai 45. Mɛi komɛi ni le Talmud, ni ji wolo ko ni aŋma mlai ni kudɔɔ Yudafoi lɛ yɛ mli lɛ, mli jogbaŋŋ lɛ tsɔɔ gbɛtsɔɔmɔ ni Ŋmalɛ lɛ kɛhã akɛ, esa akɛ kpitiyelɔi ahi “nsara lɛ sɛɛ” lɛ shishi akɛ, esaaa akɛ ahãa amɛhiɔ maji ni atswa gbogboi awo he lɛ amli. Enɛ hewɔ lɛ, be ko be ni rabi ko, ni ji mɔ ko ni tsɔɔ Yudafoi lɛ amla lɛ, na kpitiyelɔ ko lɛ, etswia lɛ tɛi ni ekɛɛ: “Yaa oshihilɛhe, ni okabule mɛi krokomɛi.”

Esoro bɔ ni Yesu kɛ kpitiyelɔi ye hã kwraa! Yɛ nɔ najiaŋ ni ebaashwie amɛ lɛ, etara amɛhe​—ni etsa amɛ po.​—Mateo 8:3.

Mɛni nɔ Yudafoi ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ damɔɔ amɛŋmɛɔ gbalatsemɔ gbɛ?

Gbalatsemɔ Wolo ni aŋma yɛ afi 71 loo afi 72 Ŋ.B.

Gbalatsemɔ ji sane ko ni jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kɛ amɛhe kpãaa gbee yɛ he. Enɛ hewɔ lɛ, be ko lɛ Farisifoi komɛi ka Yesu kɛ sanebimɔ nɛɛ akɛ: “Ani mla ŋmɛɔ gbɛ ni nuu ashwie eŋa yɛ sane fɛɛ sane hewɔ?”​—Mateo 19:3.

Mose Mla lɛ ŋmɛ gbɛ ni nuu ashwie eŋa kɛ́ “ena hiɛgbejianii ko yɛ ehe.” (5 Mose 24:1) Be ni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ rabifoi lɛ hiɛ susumɔi srɔtoi enyɔ yɛ bɔ ni esa akɛ atsɔɔ nakai mla lɛ shishi ahã lɛ he, shi nakai susumɔi lɛ kɛ amɛhe kpãaa gbee. Shammai, ni ji rabifoi ni feɔ kpɛŋŋ yɛ nakai mla lɛ he lɛ tsɔɔ mli akɛ, nɔ pɛ ni abaanyɛ adamɔ nɔ atse gbala ji “ajwamaŋbɔɔ.” Shi Hillel, ni ji rabifoi krokomɛi lɛ hu tsɔɔ mli akɛ, nuu yɛ hegbɛ ni eshwieɔ eŋa yɛ naagba fɛɛ naagba ni baaba yɛ gbala lɛ mli lɛ hewɔ, kɛ́ eji nɔ ko bibioo po. Nɔ ni rabifoi ni hiɛ Hillel susumɔ lɛ tsɔɔ lɛ ji, nuu baanyɛ eshwie eŋa kɛ́ efite egbɛkɛ niyenii loo kɛ́ ena yoo kroko ni he yɛ fɛo fe eŋa lɛ.

No hewɔ lɛ, mɛɛ hetoo Yesu hã Farisifoi lɛ? Ehã amɛ hetoo akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni shwieɔ eŋa, ni jeee bɔlɛnamɔ jeŋba sha hewɔ jɛ, ní ekɛ mɔ kroko boteɔ gbalashihilɛ mli lɛ, efite gbãla.”​—Mateo 19:6, 9.