Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elismeri a lelkiismereti okból való szolgálatmegtagadást

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elismeri a lelkiismereti okból való szolgálatmegtagadást

JEHOVA TANÚIT az egész világon arról ismerik, hogy semlegesek a politikai és háborús kérdésekben. Szilárd meggyőződésük, hogy „kardjaikat ekevasakká [kell kovácsolniuk]”, és „hadakozást többé nem [szabad tanulniuk]” (Ézsaiás 2:4). Másokat nem akadályoznak meg abban, hogy a fegyveres erőknél szolgáljanak. De mit tehet egy Tanú, ha a lelkiismerete nem engedi meg, hogy katonai szolgálatot vállaljon, viszont az ország, ahol él, erre akarja kötelezni? Ilyen nehézséggel került szembe egy fiatalember, Vahan Bajatjan.

Az előzmények

Vahan 1983 áprilisában született Örményországban. 1996-ban néhány családtagjával együtt tanulmányozni kezdte a Bibliát Jehova Tanúival. 16 évesen megkeresztelkedett. A Biblia tanulmányozása segített Vahannak, hogy nagyra becsülje Jézus Krisztus tanításait, így azt az utasítását is, hogy a követői ne fogjanak fegyvert (Máté 26:52). Ebből adódóan nem sokkal a keresztelkedése után nehéz döntést kellett hoznia.

Az örmény törvények a 18. életévüket betöltött fiatalembereket katonai szolgálatra kötelezik. Ha ezt elutasítják, három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik őket. Vahan kész volt közszolgálatot vállalni, de nem akart olyasmit tenni, ami a vallási meggyőződésével ellentétes, és sérti a lelkiismeretét. Mit tett ebben a helyzetben?

Amint 2001-ben alkalmasnak nyilvánították a katonai szolgálatra, levelezést kezdeményezett az örmény hatóságokkal. Leveleiben kifejtette, hogy a katonai szolgálat sérti a lelkiismeretét, és ellentétben áll a hitnézeteivel. Arról is tájékoztatta őket, hogy helyette kész polgári szolgálatot végezni.

Vahan a nubaraseni börtön előtt Örményországban

Több mint egy éven át levelezett a hatóságokkal, hogy fogadják el, hogy lelkiismereti okból nem vállalja a katonai szolgálatot. 2002 szeptemberében mégis letartóztatták, és később azzal vádolták, hogy kibúvót keres a katonai szolgálat alól. Tizennyolc hónap börtönbüntetésre ítélték. Ám az ügyész elégtelennek találta a büntetést, és csupán egy hónappal az ítélethozatal után súlyosabb büntetésért fellebbezett a bírósághoz. Azt állította, hogy Vahannak a vallási meggyőződésén alapuló, lelkiismereti okból történő szolgálatmegtagadása „megalapozatlan és veszélyes”. A fellebbviteli bíróság helyt adott az ügyész indítványának, és Vahan büntetését 30 hónapra emelte.

Vahan az örmény legfelsőbb bírósághoz fordult. 2003 januárjában a semmítőszék helybenhagyta a fellebbviteli bíróság döntését. Vahant azonnal börtönbe szállították, hogy megkezdje büntetése letöltését gyilkosok, drogkereskedők és nemi erőszakért elítélt bűnözők között.

A döntés

2001 óta Örményország az Európa Tanács tagja, így Örményország állampolgárai ügyeikkel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhatnak, ha országukban kimerítették a jogorvoslati lehetőségeket. Vahan is ezt tette. Arra hivatkozott, hogy megsértették „Az emberi jogok európai egyezményének” 9. cikkét, amikor a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő elutasítása miatt elítélték. Azt kérte, ismerjék el, hogy a 9. cikk biztosítja azt a jogot, hogy lelkiismereti okból megtagadható a katonai szolgálat. Ilyen jellegű kérelmet az EJEB eddig még nem hagyott jóvá.

2009. október 27-én az EJEB döntést hozott. A precedensjog értelmében arra jutott, hogy az Európai Egyezmény 9. cikkében a lelkiismereti szabadságra vonatkozó meghatározás nem védi meg a lelkiismereti okból történő katonai szolgálat elutasításának jogát.

Vahan a feleségével, Covinárral és fiával, Vahéval

Az EJEB döntésének idején Vahan már rég letöltötte a börtönbüntetését, megnősült és volt egy kisfia. Az ítélet csalódást okozott neki. Eldönthette, hogy annyiban hagyja-e a dolgot, vagy továbbviszi ügyét az EJEB Nagykamarája elé. Az utóbbit választotta. A Nagykamara csak kivételes eseteket tárgyal, így Vahan nagyon örült, mikor kiderült, hogy elfogadták a beadványát.

A franciaországi Strasbourgban ülésező EJEB Nagykamarája 2011. július 7-én közölte határozatát. A testület nagyarányú többségben, 16 szavazattal 1 ellenében, úgy döntött, hogy Örményország megsértette Vahan Bajatjan lelkiismereti szabadságát azzal, hogy elítélte és börtönbe zárta őt amiatt, hogy lelkiismeretére hivatkozva megtagadta a katonai szolgálatot. Az egyetlen nemleges szavazat az örmény bíróé volt.

Vahan a jogi tanácsadóival az EJEB épületében 2010. november 24-én

Miért nagy jelentőségű ez a döntés? Azért, mert az EJEB első ízben ismerte el, hogy az Európai Egyezmény 9. cikke kiterjed a lelkiismereti okból történő katonai szolgálat megtagadására. Az EJEB úgy véli, hogy az alapvető jogokat sértik meg egy demokratikus társadalomban, ha valakit bebörtönöznek amiatt, hogy lelkiismereti okból megtagadja a katonai szolgálatot.

Az EJEB a következő megállapítást tette Jehova Tanúinak arról az állásfoglalásáról, hogy lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot: „A bíróság szerint nem lehet kétségbe vonni, hogy a kérelmezőt a hitnézetei tartják vissza a katonai szolgálattól, és hogy ezek a hitnézetek, melyekhez őszintén ragaszkodik, teljességgel összeegyeztethetetlenek a katonai szolgálattal.”

Hogyan fogadták a döntést?

Az elmúlt 20 évben több mint 450 Tanút ítéltek el Örményországban azért, mert lelkiismereti okból megtagadta a katonai szolgálatot. Mialatt ez a cikk készült, 58 fiatalember még börtönben volt emiatt Örményországban. Közülük öten * azután kerültek börtönbe, hogy megszületett ez a nagy jelentőségű döntés a Bajatjan kontra Örményország ügyben. Mikor az egyikük azzal a kérelemmel fordult az ügyészhez, hogy vonja vissza az ellene folyó bűnvádi eljárást, az ügyész elutasította a kérését, és írásban a következő okot jelölte meg: „Az EJEB 2011. július 7-i, Bajatjan kontra Örményország ügyben hozott döntése nem érvényesíthető ebben az esetben, mivel a két ügy körülményei nyilvánvalóan eltérőek.”

Miért vélekedett így az ügyész? Amikor vádat emeltek Vahan Bajatjan ellen, még nem lehetett a katonai szolgálat helyett polgári szolgálatot végezni Örményországban. Az örmény kormány azt állítja, hogy mivel azóta elfogadták az alternatív polgári szolgálatról szóló törvényt, a katonai szolgálatot megtagadóknak van választási lehetőségük. Ám az alternatív polgári szolgálat katonai felügyelet alá tartozik, így sokaknak elfogadhatatlan, akik lelkiismereti okból nem vállalják a katonai szolgálatot.

Vahan boldog, hogy az EJEB ilyen nagy horderejű döntést hozott a javára. A bírói ítélet most arra kötelezi Örményországot, hogy ne emeljen vádat azok ellen, és ne börtönözze be többé azokat, akiket a vallási meggyőződésük visszatart attól, hogy katonai szolgálatot vállaljanak.

Jehova Tanúinak nem céljuk, hogy megreformálják az államok jogrendszerét. De ahogyan azt a fiatal Vahan Bajatjan tette, szeretnének érvényt szerezni a jogaiknak az országukban hatályban lévő törvények alapján. Miért teszik ezt? Azért, hogy békés és szabad körülmények közt tehessenek eleget a Vezetőjük, Jézus Krisztus parancsainak.

^ 17. bek. Kettejüket 2011. július 7-én ítélték el, azon a napon, amikor az EJEB meghozta a döntést.